A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

gekben nagy számú nincstelen mezőgazdasági munkás koncentrálódott. Ezek a munkások csak a cukorgyárban juthattak idénymunkához, a birtok felvidéki idénymunkásokat szerződtetett. A dél-alföldi nagy aratósztrájkok idején Mezőhegyesen volt a sztrájktörő telep. így aztán nem is csoda, hogy a környező falvak lakossága nagyfokú ellenszenvvel tekintett Mezőhegyesre. A vázolt körülmények között találta Mezőhegyest 1914. július 28-a, a hadüzenet napja. Bár a háború hosszú, keserves esztendői alatt látszólag semmi lényeges változás nem történt, témánk szempontjából mégis rendkívül fontos ez a közel öt év. A szarajevói merénylet, az azt követő feszültség ellenére a részleges mozgósítás meglepetésként érte a birtokot. Mint az egész országot, Mezőhegyest is magával ragadta a háborús láz: „A behívottak örömmel mentek a zászló alá, nem gondolva sem a veszélyre, sem az otthon maradó családra."

12 A legoptimistább fiatal legények egy-két, egyhangú életükbe változást hozó hónapot reméltek, de a legpesszimistábbak sem gondolták, hogy a háború télig is eltarthat. Megváltozott a hangulat 1915 végére, mikor is az ötven éven alóli iparosok 82%-át, az ötven éven alóli cselédek 80%-át szólították fegyverbe.

13 Hadifoglyokkal, nőkkel, fiatal fiúkkal pótolták a kiesett munkaerőt, s a ménesbirtok a háború ideje alatt is tudott gépeket beszerezni. így a nyersanyagbeszerzési nehézségek ellenére sem csökkent a termelékenység. A készpénzforgalmi bevétel pedig közel hatszorosára emelkedett: az 1913-ban elért 2 163 904 koronával szemben az 1917/18-as gazdasági évben 12 623 190 К bevételt könyvelhetett el a ménesbirtok.

14 Növekedett a gazdaközönségnek átadott vetőmag mennyisége is. A birtokot jellemző katonás fegyelem hosszú ideig nem tört meg. Az első rést ezen a nagyon vigyázott fegyelmen a fejadagrendszer bevezetése ütötte: nagyfokú elégületlenségnek vetette el csíráját az emberi élelmezésnél is a fejadagoknak behozatala, mely elégületlenség később a forradalom kitöréséig fokozódott."

15 Fokozták a lappangó elégedetlenséget a frontokról érkező rossz hírek is. 1918 végén mintegy 100 szegődményesről tudták, hogy nem fog visszatérni családjához, emellett körülbelül 300-an voltak hadifogságban.

16 Az októberi forradalom első hulláma Ilyen előzmények után köszöntött rá Mezőhegyesre az októberi forradalom híre. Az addig különösebb nehézségek nélkül leszorított indulatok pillanatok alatt kitörtek, ugyanúgy, mint az ország más vidéki városaiban és falvaiban. A szállongó hírek hatására „bizonyos rétegek magatartása már november l-jén fenyegetővé vált". Másnap 1/2 8 tájban híre ment, hogy Tisza Istvánt megölték. Az események menete a pesti vonat megérkezése után gyorsult fel. Az utasoktól és az esti lapokból értesültek a mezőhegyesiek arról, hogy mi történt a fővárosban. A vasútállomáson összegyűltek azonnal kirabolták a peronon levő trafikot, majd a központi szálloda vendéglőjébe nyomultak. A belsőmajori cselédek egy része — zömmel fiatalok és nők — egy kocsis vezetésével megtámadtak és kiraboltak egy italmérést.

17 A ménesbirtok vezetősége, a községi elöljáróság 307