A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Szabó Ferenc: A békéscsabai szegényparasztság önkormányzati és érdekvédelmi küzdelmei 1860–1868 között

Az 186l-es megyei ítéletet 1863 februárjában törölte el Ferenc József, minden hátrány alól mentesítve Hrabovszkyt.

73 Hrabovszky kérvényezési akciója megijesztette a csabai vagyonos vezető klikket, de kellemetlen volt a megyei adminisztráció vezetői számára is. Hrabovszky jól kihasználta az osztrák rendszer visszaállítása körüli ellentéteket. Eredményei a csabai szegényparasztság előtt győzelemnek számítottak a szűk úri érdekszövetséggel szemben. Kis János egyik jelentése alapján egyértelműen bizonyítható, hogy Hrabovszky a félreszorított Zsibrita János népvezéri szerepét vitte tovább, s annak a „pártnak" — a zsellérek laza csoportosulásának — volt a szószólója, amely Zsibrita köré tömörült.

74 Az 1863. november 15-ei és 16-ai megmozdulások Az 1863-as esztendő legelső napjai ismét a katonai adóbehajtás terheivel köszöntöttek Békéscsabára. Bár a városra kivetett 162 ezer forintból már csak közel 4200 forint volt befizetetlen, a császári adóhivatal már az előző év novemberében elkezdte a végrehajtást, lovas katonák beszállásolása útján. A minimális összegű adóhátralék nem a vagyonos lakosoké, hanem 1000-nél több hazátlan zsellér földmunkás, cseléd, tanyás stb. adóssága volt. A katonákat a nagyobb házzal, istállóval rendelkező gazdákhoz szállásolták be, az adót viszont a szegényeken akarta behajtani az elöljáróság.

75 Az ügy jelentős feszültséget keltett az érintett társadalmi rétegek között. Az agrárproletárok és kis földű parasztok helyzete 1863 nyarán vált rendkívül nehézzé. A rendkívüli aszály miatt semmi sem termett, eldöglöttek az állatok, s a legnagyobb dologidőben sem volt munkaalkalom, kereseti lehetőség. Aratás előtt öt-hatezer napszámos és elbocsátott cseléd állt élelem és munka nélkül Békéscsabán.

76 A megyében 44 996 munkára váró földmunkást íratott össze a főispáni helytartó,

77 július derekán. Egy hónap múlva Kis János már éhséglázadásoktól tartott és a karhatalom megerősítését kérte.

78 Hosszú huzavona után, csak 1863 novemberétől sikerült a csabai nincstelenek számára ínségmunkát biztosítani, igen alacsony bérrel. Több száz munkás a Tisza szabályozásához mehetett,

79 majd 3—400 ember az ún. alföldi vasút Békéscsaba és Csorvás közötti földmunkáinál kapott alkalmazást. Ez utóbbiak a hideg tél beállta után is, egészen 1864 január közepéig dolgoztak.

80 A nyomor és a hiányos táplálkozás jele, hogy 1864 februárjában már aggasztó méretekben elterjedt Békéscsabán a skorbut.

81 Ezek a körülmények rendkívül feszült hangulatot teremtettek Békéscsabán, hiszen a lakosság egy részét az éhenhalás fenyegette. A város vezetői egyre nehezebben tudták megoldani az éhezők segélyezését, a kisparasztok számára kölcsön szerzését. Ezért döntött úgy Lázár Imre szolgabíró, hogy 1863. november 15-én lebonyolítja a csabai elöljáróság újraválasztását. Ez amiatt is szükséges volt, mert az előző esztendőben a Zsibrita vezette zsellérektől félve nem engedélyezte a bíróválasztást. A Zsibrita-„párt" a bírói székbe Hrabovszky Mihályt jelölte, a szolgabíró azonban ezt nem akarta figyelembe venni. A for291