A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Szabó Ferenc: A békéscsabai szegényparasztság önkormányzati és érdekvédelmi küzdelmei 1860–1868 között

Az 186l-es megyei ítéletet 1863 februárjában törölte el Ferenc József, minden hátrány alól mentesítve Hrabovszkyt. 73 Hrabovszky kérvényezési akciója megijesztette a csabai vagyonos vezető klik­ket, de kellemetlen volt a megyei adminisztráció vezetői számára is. Hrabovszky jól kihasználta az osztrák rendszer visszaállítása körüli ellentéteket. Eredményei a csabai szegényparasztság előtt győzelemnek számítottak a szűk úri érdekszö­vetséggel szemben. Kis János egyik jelentése alapján egyértelműen bizonyítható, hogy Hrabovszky a félreszorított Zsibrita János népvezéri szerepét vitte tovább, s annak a „pártnak" — a zsellérek laza csoportosulásának — volt a szószólója, amely Zsibrita köré tömörült. 74 Az 1863. november 15-ei és 16-ai megmozdulások Az 1863-as esztendő legelső napjai ismét a katonai adóbehajtás terheivel kö­szöntöttek Békéscsabára. Bár a városra kivetett 162 ezer forintból már csak közel 4200 forint volt befizetetlen, a császári adóhivatal már az előző év novem­berében elkezdte a végrehajtást, lovas katonák beszállásolása útján. A minimá­lis összegű adóhátralék nem a vagyonos lakosoké, hanem 1000-nél több hazát­lan zsellér földmunkás, cseléd, tanyás stb. adóssága volt. A katonákat a na­gyobb házzal, istállóval rendelkező gazdákhoz szállásolták be, az adót viszont a szegényeken akarta behajtani az elöljáróság. 75 Az ügy jelentős feszültséget keltett az érintett társadalmi rétegek között. Az agrárproletárok és kis földű parasztok helyzete 1863 nyarán vált rendkívül nehézzé. A rendkívüli aszály miatt semmi sem termett, eldöglöttek az állatok, s a legnagyobb dologidőben sem volt munkaalkalom, kereseti lehetőség. Aratás előtt öt-hatezer napszámos és elbocsátott cseléd állt élelem és munka nélkül Békéscsabán. 76 A megyében 44 996 munkára váró földmunkást íratott össze a főispáni helytartó, 77 július derekán. Egy hónap múlva Kis János már éhségláza­dásoktól tartott és a karhatalom megerősítését kérte. 78 Hosszú huzavona után, csak 1863 novemberétől sikerült a csabai nincstelenek számára ínségmunkát biztosítani, igen alacsony bérrel. Több száz munkás a Tisza szabályozásához mehetett, 79 majd 3—400 ember az ún. alföldi vasút Békéscsaba és Csorvás közötti földmunkáinál kapott alkalmazást. Ez utóbbiak a hideg tél beállta után is, egészen 1864 január közepéig dolgoztak. 80 A nyomor és a hiányos táplálko­zás jele, hogy 1864 februárjában már aggasztó méretekben elterjedt Békéscsa­bán a skorbut. 81 Ezek a körülmények rendkívül feszült hangulatot teremtettek Békéscsabán, hiszen a lakosság egy részét az éhenhalás fenyegette. A város vezetői egyre nehezebben tudták megoldani az éhezők segélyezését, a kisparasztok számára kölcsön szerzését. Ezért döntött úgy Lázár Imre szolgabíró, hogy 1863. novem­ber 15-én lebonyolítja a csabai elöljáróság újraválasztását. Ez amiatt is szüksé­ges volt, mert az előző esztendőben a Zsibrita vezette zsellérektől félve nem engedélyezte a bíróválasztást. A Zsibrita-„párt" a bírói székbe Hrabovszky Mihályt jelölte, a szolgabíró azonban ezt nem akarta figyelembe venni. A for­291

Next

/
Thumbnails
Contents