A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Szabó Ferenc: A békéscsabai szegényparasztság önkormányzati és érdekvédelmi küzdelmei 1860–1868 között

bizottság tagjai a nép véleményét figyelmen kívül hagyva még ezután is célzatos előzetes jelöléssel akarták biztosítani a nekik tetsző bíró és elöljárók megválasztását. Arra törekedtek, hogy a szegényparasztságnak ne legyen jelöltje, csak a vezető klikk jelöltjei közül válasszon. A manipuláció azonban nem sikerült, a tömeg akarata meghiúsította. 1861. február 3-án, a bíró választásra kitűzött napon, „a felettébb nagy számba megjelent nép közakarattal Zsibrita Jánost bíróul elválasztotta, egyszersmind azon akaratát nyilvánította, hogy a tanácsbeliek választását a régen divatozó szokásnál fogva egészben az elválasztott bíróra ruházza." Az albíró Csicsely Mihály, a városgazda Drienyovszky Pál lett. Tizenkét esküdtet is választottak. Február 11-én, szintén a néptömeg közreműködésével és jelölése alapján, száz tagúra egészítették ki a csabai képviselőtestületet.

38 A békéscsabai nép határozott megmozdulása, amely jól összefogott szervezés eredménye lehetett, ezzel a lakosság nagyobb részét képviselő önkormányzatot hozott létre. Az 1848. évi törvények szerinti alkotmányosság szellemében tevékenykedő, hamarosan 87 taggal véglegesített testület

39 1861 novemberéig működött. Részint takarékossági okokból, másrészt pedig a hagyományokhoz való ragaszkodásból, a képviselőtestület nem fogadta el a megye eléggé széles jogkört biztosító igazgatási tervezetét.

40 Alig csitultak el a helyi önkormányzat megalakításának hullámai, a zselléreket képviselő képviselőtestület elrendelte az örökváltsági számadások részletes vizsgálatát. A revíziót értékelő bizottságban Zsibrita János is helyet kapott, de tagja volt Békéscsaba négy papja, köztük Haan Lajos is.

41 Ezt a határozatot néhány nap múlva úgy módosították, hogy megyei bizottságot kértek a vizsgálathoz. A megyei küldöttek viszont eredmény nélkül vonultak el,

42 nyilván nem mertek belebocsátkozni a helyi vezetésből kiszorított csabai csoport elleni vizsgálatba. A megye vezetőinek azt jelentették, hogy a nép között nagy a bizalmatlanság az örökváltsági pénzkezelés iránt, s a szegényebb sorsú lakosok tömegesen követelik a befizetett tételek ellenőrzését. Javasolták egy valóban részletes számonkérés lebonyolítását és a lakosság megnyugtatására az eredmény ismertetését. A nyár folyamán tartott aprólékos ellenőrzés állítólag mindent rendben talált.

43 A kedélyek azonban nem nyugodtak meg. Az örökváltsági pénztár vizsgálata körüli huzavona alatt a megyei vezetés csendes támogatását élvező békéscsabai vagyonos és befolyásos csoport igyekezett visszaszerezni elvesztett pozícióit. Zsibrita János egyik legközvetlenebb hívét, Hrabovszky Mihályt izgatás címén letartóztatta és megfenyegette a megyei törvényszék, 1861 júniusában.

44 Augusztusban a megye Zsibrita ellen is vizsgálatot rendelt el.

45 Későbbi iratokból derül ki, hogy Zsibritát a csabai urak azzal vádolták, földosztást ígért a zselléreknek, ha bíróvá választják.

46 A megyei vizsgálatok mögött a kiszorított klikk feljelentéseit sejtjük. A vádként emlegetett „földosztás" nem más, mint a közlegelő igazságos felosztásának követelése, amelyre törvényes jogosultsága volt a zsellérségnek. Az önkormányzat és az örökváltság körüli küzdelmek az osztályharc közvetlen formái voltak. 1861 nyarán Békéscsabán is olyan események következtek be, amelyek az osztrák rendszer visszaállításával kapcsolatosak, s a lakosság egészét 287