A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

t III. Összefoglalás, tanulságok, következtetések A paraszti lakásviszonyok, berendezkedés a kertészségben Kunágota, a lakóházak együttese, maga a település, amint arról már szólottunk, tulajdonképpen egyszerű szerkezetből, egyetlen keresztutcából állott, s a 142 házhely (majd lakóházak is) e kereszt alakban egymást metsző 2 utca mentén, továbbá a település szélén körbefutóan helyezkedtek el. Jellemző lehet, hogy a parasztházak zöme ajtajával keletre nyílott. Tehát a mérnöki tervezéskor is figyelembe vették ezt a paraszti építkezési szokást.

50 A most következő táblázatban 142 házhely (fundus) tulajdonosának (illetve paraszti bérlőjének), a kertészgazdáknak, továbbá a faluban nagy számban élő hazátlan zselléreknek egymástól függő helyzetét, portánkénti elhelyezkedésüket vizsgáljuk. Feldolgozott adataink az 1856/57-es, az 1859/60-as és az 1862/63-as községi adófőkönyvekhö\ származnak. Az évszámok nagyon jellemzőek, különösen az 1862-es, mert ekkor járt le a telepesek 20 évre szóló szerződése. Ekkorra már két évtizedes volt a kunágotai kertészség. Az így áttekintett közel egy évtizedes anyag megbízható és jól általánosítható képet nyújt arról, hogy Kunágota parasztsága milyen lakásviszonyok között élt, milyenek voltak legalapvetőbb életkörülményeik.

51 Következésképpen milyen család szervezeti, háztartás-szerkezeti, üzemszervezeti keretek között szerveződött és működött e paraszti közösség. Ennek számbavételéhez át kell tekintenünk a kérdéses három összeírás legfontosabb adatait. A legfontosabb népesedési adatok 1856 és 1862 között: évek 1856 1859 1862 kertészgazda, családfő 103 101 99 alzsellér állapotú családfő (személy) kertészgazda saját lakása (porta) fölös kertészlakás (porta), melyben csak zsellércsaládok (személy) élnek mesterember lakása (porta) községi porta (községháza) összes porták száma 94. 103 31 2 1 142 122 101 29 2 1 142 99 99 29 2 1 142 Az idézett adófőkönyvekre az a jellemző, hogy adataik megbízhatóak és pontosak. Hiszen ezek a lajstromok az egykorú adózási szempontok alapján készültek, amelyek az adókivetés módjában (úgy tűnik) megőrizték a korábbi dikális adózás jellegét, ugyanakkor a bérleti viszonyra is utalás történik. Ezekben a lajstromokban nagy pontossággal tüntették fel az adott funduson élő kertészgazdát, a hazátlan zsellért, amely családok az adott portákon több esetben lakói minőségben tartózkodtak,

52 ezért e hazátlan zsellérek élhettek egy háztartásban is a kertész családjával, de élhettek attól különváltan is. Nagy 222