A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

parasztfelkelésben való részvétel miatt történt a megkülönböztetés, nem a vallás okán és továbbra is fenn akarták tartani előjogukat. Az ellentétek 1784-ben összetűzéshez vezettek, melynek során a reformátusok és a görögkeletiek (románok) hat katolikus esküdt kihagyásával három-három személyt választottak. Az uradalom azonban nem hagyta jóvá az eljárást és csak 1790 után a katolikus esküdtek kihalásával fokozatosan alakult ki a hat-három-három arányszám, mely évtizedekig érvényben volt (Scherer I. 345—348). Az évi tisztújítás hagyományosan november elsején zajlott, a következő vasárnapi istentisztelet keretében kellett az illető lelkészeknek az új tisztségviselőket „meghiteleztetni", azaz felesketni. Ezért került valószínűleg még 1801-ben a jegyzőkönyvbe a formula. 3. A pozsonyi béke és a nemesi felkelés (1806) „Febr, 9-ére parancsoltatott a felsőbbségtől, hogy Békességnek szerencsés helyreállításért légyenek a Mindenhatónak haladások. Mi is teljesítettük ezen parancsolatot és jelen voltak Cultuszon Mélt. Gróf Ifjú Venkheim Ferentz Ő Nagysága Földes Urunk az Udvari Mesterével és papjával Tiszt. Frey Ferentz Úrral és Adminisztrátora Tiszt. Carbon Ferentz Kapitánnyal. A lovas Insurrectió még fenn állván, kevés parádét csinálhattak a rettenetes sár miatt. Ez a tél majd példa nélkül való esőzéssel folyván még mindig ez ideig is. 10. Febr. A Lovas Insurrectió eloszlott végképpen." Lelőhely: Jkv. . 43. o. A pozsonyi békét Napóleon 1805. dec. 25-én kötötte I. Ferenccel. A katolikus földesúr részvétele református istentiszteleten, különösen udvari papja kíséretében, ritka esemény lehetett. Valószínűleg a vallási türelmet tanúsító földesúr kezdeményezésére történt. Wenckheim Ferenc alkalmanként építési kedvezményekkel támogatta a református egyházat (templom, iskola). 4. Régi ritkaságok gyűjtése „Itten Békés megyében is Tartsa és Szarvas körül, olly nagy állatnak a Tetemeit halászták ki 1760—1798 körül két ízben, a melynek a feje nagyobb volt 2 akós Hordónál és amelly fő az állat más tetemeivel együtt soká a Grófi Istáló ajtaja felett tartatott itten Gyulán, de a gondatlanság elpusztította. Most is van ennek az állatnak egy záp foga, és Egy hát gerintz ize Ttes Hóldmézesi Kornély Ambrus Urnái, a fog maga Három fontot nyom, a gerintz iz 2-öt. A mi földünkön is volt hát valaha illyen Behema." Lelőhely: Ecsedy, Sokféle, 117. o. A későközépkor és a reneszánsz óta ismeretes Európában a történeti ritkaságok tudatos gyűjtése. Adatunk feltehetőleg a Békés megyei muzeális gyűjtés első fennmaradt írásos nyoma. Ecsedy Gábor (1782—1852) Gyulán volt református lelkész 1817-től haláláig. Ő írta meg először Gyula város történetét, ami megjelent a Tudományos Gyűjtemény 1832-i évfolyamában. Történeti érdeklődésű ember lévén számos eseményről feljegyzéseket készített. Közleményünk szöve179