A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)

végezte pedig a Toronnyal edjütt 1795-ben és Őszi Vásárkor, a mely September elején esik ugyan azon Esztendőben, örömmel felszenteltette, és így mintedj 5 és fél esztendőkig örülhetett ezen Ekklésia azon költséges munkájának." [...] Lelőhely: Jkv. 3—7. o. Juhász István lelkész, aki a református templom építését befejezte, majd az újjáépítést is vezette, valószínűleg 1801. szeptember végén vetette papírra élményeit. A nagy tűzvész lefolyása a követő vizsgálatok iratainak köszönhetően meglehetősen ismert (Scherer, I. 381—384. o.; Implom, 279—282. o.), Juhász leírása mégis tanulságos, mert szubjektív benyomások alapján jól tükrözi a fejetlenséget és fejvesztettséget, ami a baj idején uralkodott a városban. A megyei gyűlés végül Gedron csizmadiamester házától kiindult tűzesetet vett jegyzőkönyvbe, de a pontos ok sosem derült ki, mint Juhász híradásából láthatjuk, ő a szomszédos pintér bűnösségéről tudott. A prédikátor családja a mai Magyarváros helyén levő majorokba (szálláskertek?) menekült, ezeket utóbb épp a tüzet követő városrendezés szüntette meg. A kihagyott részek Juhász elődeiről és az egyház építési kölcsöneiről szólnak. 2. „ Városi Eskütt Hitelezése Formulája (esküje) Én N. N. választódván a Városbeli Esküttségre, esküszöm az élő Istenre, a ki A.(tya) F.(iu) és Sz.(ent) Lélek, hogy én ezen hivatalomban hűséggel és jó lelkiismerettel forgolódom. A felsőbbséghez minden némü állapotban tisztelettel és engedelmességgel viselem magam. A Közjónak előmozdítását mindenkor eleibe teszem, mind a magam, mind a más akárki magános hasznának és javának. Az ítélet tételben nem nézek senkinek sem személyére, sem Hitére, sem Atyafiságára, hanem a Törvényes igazságra. A mely dologban a Bírámtól a Tanácstól vagy más főbb tisztviselőktől ki küldetem, abban serényen eljárok, és a dologról hűséges jelentést teszek. A Lakosok között a csendességnek és békességnek állandó fenntartására mindent elkövetek. A gonoszságban járókról, mihelyt hírt hallok, mindjárt a Törvényes Tisztviselőknek a dolgot bé jelentem, és őket semmiképpen el nem titkolom v. hallgatom. A mi a Tanátsban foly, és a minek kimondása a Tanáts valamelyik Tagjának v. átaljában az egész Tanátsnak kárára és hátra maradására szolgálna, aról a Közrendű emberek előtt mindenkor hallgatok. Az esztendő végéig az eskütti Hivatalomból semmi szín és tekintet alatt ki nem állok. Mind ezeket a mennyire az emberi erőtlenség engedi tellyes tehettségem szerint tellyesíteni igyekszem: Isten engem ugy segéljen." Lelőhely: Jkv. I. végén számozatlan oldalon. Az 1740-es évek elejétől a földesúr Magyar-Gyulán csak római katolikus vallású bírókat jelölt és az esküdtek sem lehettek más vallásúak. A türelmi rendelet kiadása után a gyulai katolikusok arra hivatkoztak, hogy az 1735. évi 178