A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

1776-ban tiszteletteljes meghívást kapott szülővárosába, Sajógömönz, amit ő el is fogadott és ugyanezen év decemberében Eperjesen az akkori s ottani szuperintendens, Fabry György e közösség számára felszentelte. Tizenkét éven át, azaz 1795-ig ezt a nagy egyházi gyülekezetet teljesen egyedül szolgálta, amikoris Ágostony István ur személyében (ő maga orosházi születésű) } egy második prédikátort fogadtak fel. Ő is a pozsonyi gimnázium növendéke és a jénai egyetem hallgatója, egy tudós, nagy olvasottságú férfi, s nagy elméleti és gyakorlati pedagógus. — A Pestalozzi-féle oktatási módszereket saját gyermekeinél (talán első ízben Magyarországon) haszonnal alkalmazta. 2) Az orosházi iskolákban a letelepedés óta a következő férfiak dolgoztak: a) Denis Sándor— ahogy arról már fentebb szó esett — 1743-ban költözött ide az új telepesekkel együtt. Itt 1753-ig szolgált. Segédei (praeceptores

31 ) voltak: 1) Tomka Pál 1759-től 1766-ig, aki azután Komlósm ment rektornak (iskolaigazgatónak) és legalábbis tudomásom szerint mint nagyon öreg aggastyán mind a mai napig ott él. 2) Vitéz Mihály 1745-től 1771-ig, amikoris meghalt. b) Fábry István 1753*tól 1771-ig. Segédei voltak: 1) A fenti Vitéz Mihály. 2) Maróthi András. 1760-ban jött ide és helyi jegyző lett 1766-ban, innen hívták azután a préceptori állásába. 3) Folkusházi László, aki magas korban, 47 évi keserves itteni iskolai szolgálat után, de fiatalos erőben, sikerrel és haszonnal áll az egyik iskola élén. c) Antal János 1771-ben érkezett ide. Iskolaigazgatósága alatt 1792-ben jött préceptorként állásába Vitéz. 1) Pintér József. Nyomtatásra készített elő magyar nyelven a falusi iskolák számára egy r'ômà M agyarország földrajzát, amely munkácska azonban éppúgy, mint magyar versekben megírt magyar történelme is bizonyára örökre kéziratban marad, mivel ebből a fajtából magyar nyelven vannak újabb, ha nem is jobb segédeszközök. Ennek az embernek az igyekvesét azonban nem lehet el nem ismerni és igyekezete becsületére szolgál. Ha mindenki, aki jobb helyzetben van és magasabb poszton áll, csak fele annyit tenne az irodalomért, nálunk ebben a vonatkozásban is hamarosan jobb volna a helyzet. 1795-ben Pintérnek testi betegsége miatt le kellett mondania tisztségéről és magánzóként még most is a szükséggel és szegénységgel küszködik. A préceptori állásban őt 2) Petrisch József követte, aki korábban Modorban és a csallóközi Somorján volt tanító és orgonista, s mind a mai napig, meggyengült egészsége ellenére is hűségesen és szorgalmasan ellátja hivatalát. Mint azt fentebb említettük, Antal János az orosháziak egy csoportjával kivándorolt SZŐUŐSTQ, s az iskolaigazgatói tisztségben 166