A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

pl. a) A magyarok hangsúlyos é hangját ők többnyire rövid г'-vé Mint: Berény helyett Birin, szegény — szeginy stb. b) Az al-t az első szótagban szívesen változtatják hosszú ó-vá, mint: szalma — szórna; álma — óma; c) a dió-t divó-inak mondják; a pendely-t (a nők ruha alatt viselt alsó inge) pintely-nek; az ing-et ümög^nek; a lelkemret (lelkem, kincsem) lölköm-nek; a szoknyá-t rökolyá-nak nevezik, valószínűleg a német Rock szó után; a kerékjártó^t bognár-nak; a hová-t há-nak, pl. há mégy be? a hová mégyen kend? helyett. §. 21. Különleges szokások. IL A ruházatban. A férfiszemélyek egy, általában lenből készült rövid, de nagyon széles redőkbe szedett gatyát hordanak, csak azzal a különbséggel, hogy télen 2 párat húznák, egyiket a másik fqlé. Ingjük a felsőtestet csak a köldökig fedi, és igen széles ujja van. Az ing fölé egy kék posztóból való rövid mellényt húznak (lajbit, amit itt rövid mantlinak, vagyis rövid kabátnak neveznek). A nyakat egy fekete nyakbavető kendő takarja. Nyáron a férfinépség alacsony kerek kalapot visel, amelynek a fiatalok esetében rettenetesen nagy karimája van; télen pedig kerék posztóból vagy birkabőrből készült sapkát. A hajviseletben vagy szomszédaikat, a vásárhelyieket utánozzák azzal, hogy a homlokba lecsüngő hajtincset egy hátravetett copfba fonják; vagy a csabai szlovákokat, akiknek a nyomán mindkét oldalon, a fülek mögött font copfokat lelógni hagyják/Felsőruházatuk nyáron és télen egy hosszú birkabundábol (suba, bunda) áll, amelyről több megtudható a fentebb említett Mezőberény-leímshan. — A szerző földijeinek ezt a viseletét, nem egészen indokolatlanul, a hottentották viseletével hasonlítja össze, ahogy ti. azt Le Vaillant

21 ábrázolta. Ezen ruházaton kívül a jómódúak még egy rövid zekét vagy egy hosszabb durva fehér vászonból készült kabátot (szűrt, szlovákul kepenc-et, halina-t) szereznek be maguknak. A nagy ünnepnapokon, lakodalmakon stb. kékvászon magyar nadrágban és hasonló vagy fehér posztóból való rövidujjas kabátban jelennek meg. Ezt az ünneplő ruhát a legtöbben csak egyszer az életben, nem sokkal lakodalmuk előtt szerzik be és azután más ünnepekre elteszik. A szűrt a fiatál nők hordják és lakodalom után szétszaggatják. A lábukon rendkívül nagy és széles csizmát hordanak; minél nagyobb, annál szebb; de éppen ezért járásuk nehézkes és ügyetlen lesz. A fent említett homlokcopfok ízetlen divatja már idő előtt, a 40-ik életévükben kopasszá teszi őket. A férfiak különben is általában nagyon hamar őszülnek, amit tálán a túlságosan zsíros hajkenőcs idéz elő, amely itt szokásos; mivel egy jól feldíszített hajhoz hozzátartozik, hogy az csöpögjön a szalonnazsírtól. Tisztább és finomabb а fehérnép ruházata, úgyhogy ebben a velük született tisztaságon kívül a majdnem túlzásba vitt luxust kellene szóvá tenni. És valóban a rejtélyes dolgok közé tartozik, hogyan férhet össze a magyar fehérnép majdhogynem túl nagy rüházatbeli finomsága a férfiak koszos, piszkos ruházatával.