A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

van. A többi 1008 ház magánszemélyeké; közöttük néhány szintén kitűnik nagyságával és ízléses építésmódjával, és sokban hozzájárulnak a helység csinosításához. § 14. Malmok. Mivel a falunak nincs folyóvize, így magától értetődik, hogy itt csak szárazmalmok lehetnek. A helységben 24-et tartanak nyilván, úgyhogy megközelítően minden 40 házra jut egy malom. Bár ez túl soknak tűnik, így is mindegyiknek van elegendő tennivalója, mert a vásárhelyiek és a szállásiak minden évben sok terményt hoznak őrlésre a faluba. Közöttük 22 lóval hajtott, 1 szélmalom, 1 olajütő. Ebből: a) magáé a községé 6 járat, b) az evangélikus egyházé 2 járat, c) ugyanezen egyházé 1 olajütő, d) magánszemélyeké 14 járat, e) egy magánszemélyé 1 szélmalom azaz összesen: 24 malomjárat Ezek a földesúrnak adóban vagy évi kamatban 360 forintot fizetnek, nevezetesen a) a község és az evangélikus egyház 8 járatáért—járatonként 15 forintot 120 Ft b) a 14 magánjárat tulajdonosai —járatonként 16 forintot . . . 224 Ft c) az egyház az olajütőért 8 Ft d) a szélmalomért fizetnek 8 Ft azaz összesen: 360,— forintot § 15. A helység fokozatos szépítésének támogatására és egészségének növelésére egy idő óta a következő földesúri intézkedések vannak itt érvényben: 1. Mindenkinek, aki házát fel akarja újítani, jelentkeznie kell az urasági hivatalnoknál és a régi utcák szabályozása érdekében a számára előírt terv szerint az épületet vagy tovább kifelé az utca felé kell építeni vagy ha ez túl messze kinyúlt, úgy vissza kell vonnia az udvarba. Ettől azt remélik, hogy erőszakos, a parasztot egyszerre földhöz sújtó intézkedések nélkül, fokozatosan érik el a régi falu szabályozását. Persze eközben a telekbelsőségek egy része az újonnan meghúzott utcavonal (?) révén elvész, ezt azonban más oldalon pótolni lehet. És úgy vélem, ésszerűbben gondolkodnak, mint a forrófejű reformátorok, akik a régi falvakat egyszerre akarják lerombolni és azok helyén új, szabályos falvakat felépíteni. 2) A fentebb, a 3. §-ban említett vízelvezető árkok és a szigorú tilalom, hogy az állati tetemet ne dobják többé az utcára vagy ne hagyják ott heverni, hogy a szemetet vigyék ki az udvarról és ne szórják el vagy halmozzák fel kényükkedvük szerint a nyílt utcán, a helység egészségi viszonyainak javítását célozzák. 155