Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

tárak használata nagyban megkönnyítette volna munkámat. A kérdést az döntötte el, hogy Tálasi István munkaközösségében dolgozva mind erőteljesebben a hagyományos földművelés és állattartás kutatásában mélyedtem el, annál is inkább, mert a fő gyűjtőterületem, a Vásárhelyi-puszta tőszomszédos Orosházával. Helyes volt elhatározásom, mert amikor tanácsi kezelésbe kerültünk, sokkal nehezebben lehetett volna az orosházi múzeum saját gyűjtőterületén túl évekre szóló kutatásokat végezni. A malmok kutatása után, az 1960-as években visszakanyarodtam alapkutatásomhoz : a hagyományos földművelés és paraszti élet kutatásához, illetve a hatalmas anyagom publikálásához. Egymás után jelentek meg a Vásárhelyi-pusztáról könyveim, amelyek életem főművét jelentik. b) Tanulmányoztam a lakodalmas kulcsoskalács sütését is Ez fényt vet a belső migrációra : mi, orosháziak, ugyanis Nyugat-Dunántúlról származunk Orosházán lakodalomra emberemlékezet óta kúcsoskalácsot sütnek. Ezelőtt egy-egy lakodalomra sokat készítettek. Ma már kevesebbet sütnek, de nem múlik el lakodalom kulcsoskalács sütése nélkül. Nem is olyan régen a parasztcsaládoknál nagyobb ünnepekre, névnapokra általános volt néhány kulcsost sütni. A közvélemény úgy tudja, hogy a kulcsoskalács sütése csak Orosházán szokás, és környékén legfeljebb ott sütik, ahová az orosháziak kirajzottak. Azt kevesebben tudják, hogy a Tolna megyei Zombán — ahonnan az Orosházát alapítók 1743-ban elszakadtak — a magyarok kulcsoskalácsot sütnek lakodalomra. Még kevesebben tudják, hogy Nyugat-Dunántúlon is kedvelt lakodalmi kalács a kulcsos. A zombai magyarok éppen erről a vidékről vándoroltak a törökvilág után Zombára. Az új otthont alapítók magukkal vitték a lakodalmas kulcsoskalács készítésének szokását. Ezért indokolt a kulcsoskalács sütésének tanulmányozása. 1952-ben hozzákezdtem Orosházán a kulcsoskalács sütésének tanulmányozásához. A kutatást és annak feldolgozását csak érintem, mert a Szántó Kovács Múzeum 1959. évi Évkönyvében „Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén" cím alatt megjelent tanulmányomban részletesen közlöm. Varga Ferenc családjánál figyeltem meg és tanulmányoztam. Részletesen rögzítettem a kalácssütés minden munkafázisát. A munkaeszközökről és a kalács fonásáról Kerti Károly grafikusművész rajzokat készített. A fényképek készítésében Sebők István és Schiller Jenő amatőrfényképész segített. Az alapkutatásomon kívül még 5 helyen felgyújtöttem mind a kulcsoskalács sütését, mind a fogyasztását. Kutatásomat kiterjesztettem 11 környékbeli falura is. Orosházán a környék falvaiba a XIX. század elején kirajzott családok kivétel nélkül lakodalomra kulcsoskalácsot sütnek, míg a legtöbb faluban fonottkalácsot, amelyet nagykalácsnak, ritkábban tótkalácsnak hívnak. Néhol pedig a perec járja. Gyűjtéseim során ügyeltem arra, hogy az orosházi szokásoktól eltérő mozzanatokat minél részletesebben le77