Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

jegyezzem. A legváltozatosabb cifrakalácsot Csorvason készítik. Sokszor csak egy jólsikerült kalácsot díszítenek fel virágokkal, máskor meg dupla ágakból fonják. Nagyon kedvelik a nem fonott, hanem a különböző minták és azok kombinációik alapján összerakott vőfélykalácsot. Sok felvételt készítettem róluk. Majd tágítottam kutatásom területét : Békés megyében kutattam, hol sütnek még kulcsoskalácsot. Egy kérdőívet eljuttattam minden község általános iskolájába. Mindössze 5 iskola nem küldte vissza. A válaszokat legépeltem, és járásonként csoportosítottam. A 75 község anyagát „Lakodalmas kalácssütés Békés megyében" címmel a múzeumunk Adattárában A/157, szám alatt beleltároztam. A gyűjtés 18 oldal terjedelmű. Tanulság: Itt a környéken azoknál a családoknál lelhető fel a kulcsoskalács sütésének szokása, akik Orosházáról származnak. Több községben sokkal több fonottkalácsot sütnek, mint kulcsost. Ismét másutt lakodalomra csak a vőfély számára sütik: üvegre húzzák, esetleg fel is díszítik, és a lakodalmas menetben a vőfély viszi. Egy helyen a kulcsoskalács minden fonásán egy kis madár ül, amit dióval és cukorral hintenek be. Kohol a kulcsoskalácsot már csak az öregek elbeszéléseiből ismerik. A Békés megyéből beérkező adatokat — hozzátéve saját kutatásom eredményét is —-a megye térképére rajzoltam, ezáltal kutatásaimat, szemléletessé, plasztikussá tettem. Zombán a magyarok kulcsoskalácsot sütnek lakodalomra, azonban ezt egyesek kujcsoskalácsnak hívják. Nagyon zord idők jártak arra, amikor ott kutattam. A parasztok padlását tisztára söpörték a végrehajtók. Az adatközlőm rokonsága és ismerősei marékonként adták össze a lisztet a sütéshez. A kalács alapjában úgy készül, mint Orosházán. Csak a különbséget vettem számba. Egy szakajtókosár lisztből 15—20 kis kulcsoskalácsot sütnek. A tésztát valamivel édesebbre hagyják, mint Orosházán. A kalácsot rostában, esetleg szitába tett szakajtóruhán 8 ágból fonják. Egy ruhába 3—4 kalácsot fonnak. Egy rostára 6—8 kalács kerül. A fonáshoz szükséges rostákat úgy hordják össze. Sütés után a kalácsot cukrosvízzel kenik meg. A Zombán sütött kalács jóval kisebb, mint az orosházi. 1954-ig minden lakodalomra sütöttek kulcsost. Azóta már egy-két lakodalom elmúlt nélküle. Farsangban azonban mindig van kulcsoskalács a család asztalán. Zomba környékén csak Harczon és Sióagárdon sütik a kulcsoskalácsot. Az utóbbi helyen a kalács még kisebb, mint a zombai, de tésztája vastagabb. Végezetül: A kulcsoskaláccsal foglalkozó gyűjtéseim összesen 115 oldal terjedelemre rúgnak, és az Adattárunkban 78, 96, 97, 104 és 105. szám alatt nyertek elhelyezést. A kulcsoskalács sütésének kutatása és feldolgozása is sok tanulságot és örömet hozott számomra. 78