Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)
hosszabb kutatómunka előzte meg. Eredeti kutatásait is beleszőtte az előadásába. A sok új anyagot tartalmazó előadást megfelelő formában, lendületesen adta elő. Az előadást 175-en hallgatták. Ezzel a létszámmal az előadóterem megtelt. 4. Lükő Gábor: ,,Képzelet és valóság a népművészetben" című előadásának vázlatát gondosan kidolgozta. Megfelelő képanyagot válogatott a vetítéshez. Az előadás hangulatos, jó előadás volt. 75 hallgató élvezte az előadást. Megítélésem szerint két komoly nehézség miatt nem volt a fenti értékes előadásoknak nagyobb közönségsikere: A kultúrház nagytermét nem kaptuk meg, mert a benne lévő színpadot átépítették. A másik nehézséget az okozta, hogy a város dolgozóinak nagy része még őszi munkákkal volt elfoglalva. Mindezeket egybevetve az előadássorozatot sikeresnek könyvelhetjük el, s a következő évben — közkívánatra — ismét szervezünk 4 előadásból álló sorozatot. Meg is történt, íme : III. 5. Csalog József múzeumigazgató (Szentes): Mi az igazság a Lehel kürtje körül ? III. 12. Kovalovszky Júlia muzeológus (Békéscsaba): Beszámoló a kardoskúti Árpád-kori lakóház feltárásáról. III. 19. Nagy Gyula múzeumigazgató (Orosháza): Részletek Orosháza történetéből és életéből. III. 26. Péczely Attila muzeológus (Hódmezővásárhely): Népzene és cigányzene. Sajnos, a fenti műsorral a „Múzeumi hétfők" nagysikerű előadássorozata megszűnt. Irataink nem szólnak megszűnésének okáról, magam sem emlékszem, hogy miért. Sajnálom. Idők távlatából nézve miben látom most nagyszerű kezdeményezésünk sikerét. Abban, hogy vonzó formában, nagy tömeg sok helytörténeti anyag birtokába jutott. Eredményesen szolgálta a múzeum és a nagyközönség kapcsolatainak erősítését. Az igaz, hogy a tervezett 150 oldalas sokszorosítási eljárással készült helytörténeti munka nem született meg, de helyette, igaz, évek múltán, napvilágot látott hazánk akkori legnagyobb monográfiája, az „Orosháza története és néprajza" című kétkötetes, hatalmas alkotás. Ugy érezzük, hogy munkánk még ma is mintául szolgál városaink történetének megírásánál. A népművelés terén ért életem egyetlen komoly támadása. Fejemre olvasták, ne csak a tudományos munkásságomnak éljek, hanem tárjam ki szélesre a múzeum kapuját a közművelés számára. Hogy is volt ez ? Vágjunk a sűrűjébe ! Egy szép napon meglátogatott a múzeumban egy általam tisztelt, idősebb korú tanárnő. Régi ismerősöm volt, hiszen tanítókoromban jó néhány éven keresztül egy nevelőtestületben 62