Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

hosszabb kutatómunka előzte meg. Eredeti kutatásait is beleszőtte az előadásába. A sok új anyagot tartalmazó előadást megfelelő formában, lendületesen adta elő. Az előadást 175-en hallgatták. Ezzel a létszámmal az előadóterem megtelt. 4. Lükő Gábor: ,,Képzelet és valóság a népművészetben" című előadásának vázlatát gondosan kidolgozta. Megfelelő képanyagot válogatott a vetítés­hez. Az előadás hangulatos, jó előadás volt. 75 hallgató élvezte az elő­adást. Megítélésem szerint két komoly nehézség miatt nem volt a fenti értékes elő­adásoknak nagyobb közönségsikere: A kultúrház nagytermét nem kaptuk meg, mert a benne lévő színpadot átépítették. A másik nehézséget az okozta, hogy a város dolgozóinak nagy része még őszi munkákkal volt elfoglalva. Mindezeket egybevetve az előadássorozatot sikeresnek könyvelhetjük el, s a következő évben — közkívánatra — ismét szervezünk 4 előadásból álló sorozatot. Meg is történt, íme : III. 5. Csalog József múzeumigazgató (Szentes): Mi az igazság a Lehel kürtje körül ? III. 12. Kovalovszky Júlia muzeológus (Békéscsaba): Beszámoló a kardos­kúti Árpád-kori lakóház feltárásáról. III. 19. Nagy Gyula múzeumigazgató (Orosháza): Részletek Orosháza tör­ténetéből és életéből. III. 26. Péczely Attila muzeológus (Hódmezővásárhely): Népzene és ci­gányzene. Sajnos, a fenti műsorral a „Múzeumi hétfők" nagysikerű előadássorozata megszűnt. Irataink nem szólnak megszűnésének okáról, magam sem emlék­szem, hogy miért. Sajnálom. Idők távlatából nézve miben látom most nagyszerű kezdeményezésünk sikerét. Abban, hogy vonzó formában, nagy tömeg sok helytörténeti anyag birtokába jutott. Eredményesen szolgálta a múzeum és a nagyközönség kapcsolatainak erősítését. Az igaz, hogy a tervezett 150 oldalas sokszorosí­tási eljárással készült helytörténeti munka nem született meg, de helyette, igaz, évek múltán, napvilágot látott hazánk akkori legnagyobb monográ­fiája, az „Orosháza története és néprajza" című kétkötetes, hatalmas al­kotás. Ugy érezzük, hogy munkánk még ma is mintául szolgál városaink történetének megírásánál. A népművelés terén ért életem egyetlen komoly támadása. Fejemre olvas­ták, ne csak a tudományos munkásságomnak éljek, hanem tárjam ki szélesre a múzeum kapuját a közművelés számára. Hogy is volt ez ? Vágjunk a sűrűjébe ! Egy szép napon meglátogatott a múzeumban egy általam tisztelt, idősebb korú tanárnő. Régi ismerősöm volt, hiszen tanítókoromban jó néhány éven keresztül egy nevelőtestületben 62

Next

/
Thumbnails
Contents