Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

Álláspontunk megvilágítására azt is közöltem, hogy a Termelőszövetkezeti Székháznak az a része, amelyet a Bástya Sport Egylet foglal el, megfelelne a múzeumnak. Természetesen csak abban az esetben, ha az egyesület közmegelégedésre megfelelő elhelyezést kapna. Á volt Evangélikus-ház, a DISZ székház is megfelelő volna. Kérelmünk nem járt sikerrel. Talán jobb is, mert a Termelőszövetkezeti székházba a Ruhagyárat helyezték el, míg a DISZ székházat lebontották. Helyiség számát bővítő kérelmünk kútba esett, de egy nagyon fontos dolgot megtanultam: csak a saját erőnkre támaszkodhatunk. A 165/1953. számú iratot forgatva, kirajzolódik az első nagyobb kiállításunk részletes terve. A múzeum emeleti helyiségeiben rendeztük az „Agrárszocialista mozgalmak' ' című kiállítást. Egy kissé igazodtunk a korszellemhez, bár az ilyen kiállításhoz vajmi kevés anyagunk van, mégis így hirdettük, így kezdtük el kiállításaink tervezését, szervezését. Ma már csodálkozom azon, hogy a vázlatosnak jelzett terv milyen részletes s milyen szakszerű. Annak idején elsősorban számba vettem a kiállítás anyagát. Múzeumunk anyagából néhány kéziratos térképre, jó néhány helytörténeti tárgyra, 4—5 könyvre — benne Katona Imre: ,,Az első véres május 1-е a Viharsarokban" című tanulmányára kívántunk támaszkodni. A kevés anyag, dokumentum láttán, átléptük múzeumunk küszöbét, és először a közeli, majd a távolabbi intézmények anyagára is számítani kezdtünk. A Járási Kultúrház amatőr fényképeire, a fotószakosztály által felvett, a termelőszövetkezeti átalakulással, a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos képekre és a Békés megye 5 éves tervkiállításának idevágó felvételeire, nagyított másolataira gondoltunk. De számításba vettük a „Viharsarok" című színes dokumentumfilm ránk vonatkozó felvételeit is. Még tovább léptünk. Reméltük, hogy a Békés megyei Levéltár járási és megyei agrárszocialista vonatkozású anyaggal siet a segítségünkre. A Munkásmozgalmi Intézet dokumentumanyagát és a Történeti Múzeum Történeti Arcképcsarnok metszetgyűjteményót is beépítettük terveinkbe. A kiállítási terv vázlata helyiségekre bontva : Lépcsőház : Parasztmozgalmak hazánkban 1744-ig. A Történeti Múzeum Metszetgyújteményének, a Munkásmozgalmi Intézet dokumentumanyagának fölhasználása, összekötő szöveggel .— I. terem: Orosháza harmadik települése 1744-ben. A telepesek útja a Tolna megyei Zombától Orosházáig, térképvázlatok, grafikonok és néhány tárgy segítségévei megvilágítva. Az orosházi parasztság társadalmi rétegződése 1848 előtt. Illusztrálása: Darvas József: ,,Egy parasztcsaládtörténete" с könyv, bírói szék, bírói pálca, deres, kalodák, Orosháza első pecsétje stb. bemutatása, megfelelő szöveggel és illusztrációval. Falunk 1848-ban. A csákói legelő elfoglalása és a „históriás" Oláh István tragédiája. —

II. terem: 1848—1891. A vagyonosodé parasztság kialakulása országos és helyi viszonylatban, Táncsics Mihály, mint Orosháza országgyűlési képviselőjének bemutatása. Egy szegényparaszt és egy kulák által használt néhány bútordarab és szerszám bemutatása. Nyomtatás lóval : egy-egy képben és szerszámmal illusztrálva. 1891. május 1. Az orosházi véres 44