Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

események Katona Imre tanulmánya alapján. Á forradalmi megmozdulást kiváltó zászló másolatának, eredeti rúdjának és korabeli újságok bemutatása. — III. terem: 1891—1918. Aratósztrájkok a járásban. Dokumentumai: egykorú újságok, iskolai gyermekrajzok az aratósztrájkokról, aratási szerződés, cselédkönyvek. Dolgos népünk művész alkotásai : fafaragások, orosházi párnavégek, kerámiák. — IV. terem: Proletárdiktatúra. Fényképek, újságok, plakátok a Munkásmozgalmi Intézet anyagából. Horthy-fasizmus. A földbirtokreform országos és helyi vonatkozásban. Grafikonok, szerződések. Választások. Felszabadulás: 1944. október 6., fényképekkel illusztrálva. Orosháza és az orosházi járás fejlődése a 3 és az 5 éves terv tükrében. 1952-ben: termelőszövetkezeti várossá alakulása. Fejlődésünk távlatai : színes fényképfelvételek az élenjáró szovjet mezőgazdaságról és a kolhozok életéről. Mire a kiállítás elkészült, úgy láttuk, hogy a viszonylag kevés agrárszocialista anyag és a gazdag helytörténeti anyag miatt meg kell változtatni kiállításunk címét. Ma már csodálkozom azon, hogy ezt akkor meg mertem tenni és kiállításunk 1953. augusztus 20-án „Orosháza története" címmel nyílt meg. A megnyílt állandó néprajzi kiállítás előkészületeiről, elkészítéséről és megnyitásáról 341/1953. szám alatt örömmel és részletesen számoltam be a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya Vidéki Múzeumok Osztályának. Miután ez a kiállítás az első állandó rangosabb kiállításunk volt, itt is a vázlatosnál egy kissé részletesebben számolok be róla. A kiállítás a múzeum épületének átalakítását tette szükségessé. Az átalakítás súlypontja két kisebb helyiség egybeszakítása, kiparkettázása és az összes helyiségek kifestésé volt. Az épületet nemcsak belül, de kívül is teljesen rendbetettük. A kiállítás forgatókönyve vázlatának gondos összeállítása érdekében Lükő Gábor tapasztalt múzeumigazgatót is meghívtam. Sőt éppen az orosházi múzeumot látogató S. Szabó Ferenc mezőgazdasági múzeumi főigazgatót is bevontam a tervezgetésbe. A forgatókönyv vázlatának lefektetése után elkezdtem a még hiányzó tárgyakat begyűjteni. Gyűjtőmunkámba bevontam a kultúrház fotószakkörét is. A gépállomás, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek életének fényképezését adtam feladatul fotósainknak. Ezután Balassa Ivánnal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával a helyszínen elkészítettük a kiállítás forgatókönyvét, amit bemutattam Dumitrás Mihály járási tanácselnöknek és Vági József városi párttitkárnak. Néhány jó tanáccsal ők is előbbre vitték kiállításunk ügyét. A kiállítást a Néprajzi Múzeum kiállításrendező brigádja csinálta, előregyártott elemekből. A belső berendezést 3 asztalos a helyszínen készítette el. A grafikai munkákat Kerti Károly rajztanár, a Múzeumi Bizottság elnöke alkotta. Szakmailag a kiállításrendező csoport munkáját a rendezés elején Kardos László, míg a végén Balassa Iván főigazgató irányította. A kiállítás megnyitásával kapcsolatban a következőket végeztem : A Múzeumi Főosztály Propaganda Csoportja 400 darab meghívót készített. Ezenkívül még 200 darabot gépeitettem. Az évek óta gyűjtött címlistám alapján rövid idő alatt postára adtam. A meghívók elküldésének munkájába bekap45