Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

paraszti építkezés jellegzetes példája. A homlokzata védendő — szólt javaslatom. Eredmény: javaslatom ellenére nem került a védendő épületek sorába, de ennek ellenére még érintetlen. 9. A Szabadság téren álló Alföld Szálloda 1875-ben épült Hoff er Károly szegedi építész tervei alapján. Az emeletes épületet városképi jelentőségűnek javasoltam. Eredmény: nem minősítették védettnek, ma már egy modern szálloda áll a helyén. 10. A Rákóczi utca 8. szám alatti, úgynevezett Supkégel-ház. Orosháza első emeletes háza, 1844-ben vályogból épült. Az épület nyílászáró szerkezetei szép munkák. E házban rejtegették Világos után Kossuth Lajos családját néhány hétig. Eredmény: indokaim ellenére nem sorolták a védendő épületek közé, s ma már csak hűlt helye van meg. 11. A Zombai utca 8. szám alatti parasztház, a XIX. század második felében épült. Napsugaras oromrésze és fatornáca védetté nyilvánítandó — mondta javaslatom. Felvétetett a városképi jelentőségű épületek sorába. Sajnos, ma már ennek ellenére nincs meg. 12. A Zombai utca 38. szám alatti napsugaras parasztházat is javasoltam védetté nyilvánítani. Eredmény: nem vették fel a védett épületek sorába, ezzel szemben még áll. Végeredményben sajnálatos az a tény, hogy védettség ide — védettség oda, értékes épületeink tűntek el a föld színéről, s apasztották városunk amúgy sem nagyszámú műemléki jellegű vagy városképi jelentőségű épületeinek számát. Különösen a Külley-ház lebontását sajnálhatjuk, hiszen mennyire alkalmas lett volna ez a ház múzeumi kiállítások, esetleg fióklevéltár vagy könyvtár céljára, de méltó helye lett volna itt a Boldizsár Képtárnak is. Vagy pedig: az épület helyiségeit, ha a szükség úgy kívánta volna, akár iskolai tantermekké is át lehetett volna alakítani. Milyen jól jönne az most ! 5. Nagy változáson estünk át Az államosított múzeumok tanácsi kezelésbe kerültek 1945 után a múzeumok folytatták tovább az addigi keretek között munkáikat. Fenntartóik a városok, megyék voltak. Fejlődésük az adott körülmények között folyt, fenntartóik szemléletéből, a múzeumhoz való hozzáállásuk fokától függött a múzeumok fejlődése. Azonban az 1950 előtti időkben érezni lehetett, hogy hazánk múzeumainak államosítása a levegőben lóg, és a megvalósításuk csak idő kérdése. így is történt. Egy évtizeden keresztül központi irányítás mellett, kitűnő szakemberek útmutatása alapján a múzeumok minden tekintetben hatalmasan fejlődtek. A megüresedett állásokat egyetemet végzett szakemberek, régészek, néprajzosok, művészettörténészek töltötték be. Amikor, úgymond, minden múzeum szénáját sikerült 125