Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

központi irányítással rendbeszedni, kezdték hangoztatni, hogy a múzeumok fejlődése lehetővé teszi, és megérett arra, hogy az ország múzeumai tanácsi kezelésbe kerüljenek. Jól emlékszem rá, ezt a tényt Darvas József miniszter jelentette be néma csönd közepette. Nem szólt hozzá senki sem. A tanácsi kezelésbevétel azt jelentette, hogy minden múzeum a saját megyéje kezelésébe került. De nézzük meg a dokumentumok tükrében, hogy ez a fontos változás hogyan zajlott le. Az 1961. óv végén Nagy Sándor a Központunk gazdasági igazgatója szokatlanul meleg hangon kívánt minden múzeum igazgatójának és dolgozójának kellemes ünnepeket és boldog új évet. Hosszú levelét azzal kezdte, hogy ez az év vége különösen megfeszített munkát igényelt a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága valamennyi dolgozójától, mert az évvégi szokásos feladatok megoldásán kívül a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásának előkészítése rendkívüli feladatokat ró rájuk. E sok gonddal járó munka végzése közben sok szó esett arról, hogy a vidéki múzeumokkal kialakult kapcsolat az 1962. évtől módosul, és azok gondjaiban kevésbé osztozhatnak. Amikor ilyen gondolatok foglalkoztatták a Gazdasági Igazgatóság dolgozóit, visszaemlékeztek arra, hogy a legnehezebb időben, a legkomolyabb gondok közepette is az egymás munkájának megbecsülése s a múzeumügy szeretete segített az előttünk álló feladatok megoldásában. Végül az elmúlt évek közös gondjaira és eredményeire emlékezve köszönetet mondott az orosházi múzeum dolgozóinak a Központi Gazdasági Igazgatóság munkájának támogatásáért és a szívélyes együttműködésért. Ugyancsak az 1961-es év végén, december 16-án Molnár János miniszterhelyettes adott háromoldalas, részletes útravalót, pontosabban irányelveket az 1962. évi munkához. Már a körlevél első mondata is jelezte a szokatlanul hosszú iránymutatás fontosságát. „A jövő évi munka központjában a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adása a központi elvi-szakmai irányítás és ellenőrzés erősödését, nem pedig a gyengülését jelenti. Alapvető munkának jelöli meg a népnevelő munka hatékonyságának javítását és újabb tömegeknek a múzeumlátogatók sorába való bevonását." Nagyon megnyugtató volt számomra a körlevélnek az a megállapítása, hogy a tudományos munka színvonalának emelése nélkül a múzeumi élet fejlődése nem lehet kielégítő. A múzeumok tanácsi kezelésbe való vételével függ össze az, hogy különösen felhívták a figyelmet arra, miszerint a leltározás és nyilvántartás területén mutatkozó hiányok felszámolása a jövő esztendő egyik legfontosabb feladata. A körlevél lelkünkre kötötte, hogy a nyilvántartási munkáknál esetleg meglevő rendellenességek felszámolásához még más munkák rovására is lehet munkaerőt beosztani. Még az a szerencsénk, hogy nálunk ezen a téren a legteljesebb rend uralkodott. A következő évben gyorsan peregtek az események. 1962. március 8-án a Művelődésügyi Minisztériumból Balassa Iván osztályvezető-helyettes 81 884/1962. szám alatt arról értesített, hogy a Békés megyei múzeumok tanácsi kezelésbe adása folyó hó második felében, előreláthatóan március 126