Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

b) Állattartás A második könyvemet a Néprajzi Közlemények sorozat 1968. évi 1—2. számában adta ki a Néprajzi Múzeum és a MTA Néprajzi Kutató Csoportja 1968-ban, ,,Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán" címmel. Ezt is a Vásárhelyi-puszta népének ajánlottam. A fedőlap teljesen megegyezett az első könyv fedőlapjával, csak a címében különbözött. A belső címlap után megtudjuk, hogy a könyvet a Szerkesztőbizottság élén álló Takács Lajos rendezte sajtó alá. Hofer Tamás és Földes László lektorálta. Visszagon dolva a megjelenése körüli időkre, az első könyvem sikere egy kicsit elkényeztetett. Azt gondoltam, hogy ennek a könyvnek a megjelenése már könnyebb lesz, hiszen egy sikert aratott munkát tudtam már fölmutatni. Tévedtem. 27 intézménytől kellett anyagi támogatást kérni, hogy a könyvem megjelenhessék. A szerkesztőség Előszava erről a következőket írja: ,,Ez a könyv azonban nemcsak szerzője erőfeszítéséből született. Joggal sajátjának tekinti a Vásárhelyi-puszta s a környező tájak népe is, de nemcsak azért, mert jó emlékezetű idős adatközlői adták hozzá tudásukat. Azt, hogy a munka kéziratból könnyvvé válhatott a Pusztát és a környező földeket művelő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, könyvtárak, iskolák és községi, városi tanácsok anyagi segítsége tette lehetővé. A könyv így mintegy a békési földműveseknek, a Néprajzi Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjával való összefogásából született azért, hogy számunkra megörökítse a napjainkban gyorsan változó paraszti munkát, rögzítse népi kultúránknak ezt az értékes darabját". A 159 oldal szövegét 18 táblarajz illusztrálja. A rajzok Szemenyei Bálint mérnök munkái. A 32 fényképet a szerző készítette. A táblákat, képeket bőséges szöveg magyarázza. Könyvem anyagát és színvonalát a sok adatközlőmnek köszönhetem. A legjobb adatközlőm: Szántay István már nem érhette meg a könyv megjelenését. A lektorokon kívül még Hajdú Mihály önzetlen segítségét is élveztem. A könyv végén német nyelvű rövid összefoglalás és táblák, képek jegyzéke található. Barabás Jenő néprajzos, egyetemi docens hosszú ós magvas ismertetést, kritikát írt a ,,Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán" című könyvemről a Békési Élet 1969. évi 2. számában. Egyetértett azzal az elgondolásommal, hogy elsőséget biztosítottam a paraszti kezes tartás feldolgozásával, mert a szakkutatás igényei is ilyen irányban mutatkoznak elsősorban. Tálasi István az 1963. évi néprajzi kongresszuson különösen hangoztatta a paraszti istállózó állattartás vizsgálatának fontosságát. Munkám hiánypótló jellegű, mert: ,,. . . hasonló elmélyültségű munka a kezes tartásról nem áll rendelkezésünkre". Forráskiadvány ez, ugyanúgy mint az Űriszék, vagy az Urbáriumok kötetei, csak valamivel későbbi időszakra vonatkozik. A mű egyik legfőbb értékét abban látja, hogy statisztikai adatok nélkül, kizárólag az állattartó kultúra elmélyültsógét plasztikusan mutatom be, hogy milyen kiemelkedő volt az állatok jelentősége a paraszti gazdaságban, háztartásban. A néprajzosnak éppen a 101