Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

váival és csatakrónikáival foglalkozó kötet egyik jegyzetében: 1848—49-ben „ő volt a Réthy nyomda tevékeny házi szerzője". Dr. Eéthy László: A Békés és Arad megyei Eéthy család történetére vonatkozó adatok (Bp. 1908) e. füzetében a következő nyomdai termékekkel támasztja ezt alá: Futár, Robespierre beszéde a szabadságról, aztán a Marsaillaise, Rousseau: Hitvattomása egy papnak, Költeményei egy elevennek, Öt levél a magányhói a társaságnak című művekkel, de itt jelent meg Corneille: Cidjének a fordítása és a névtelenül kiadott Oyászdalokfüzér is, sőt 1852-ben ő írta a „Magyar alföldi kalendárium" hónapokat jellemző verseit is, amelynek 8—8-soros augusztus-szeptember-október-novemberi versszakainak „kezdő betűit észrevétlenül úgy szerkeszté, hogy azok összetételéből e szavak jönnek ki" — a forradalom győzni és boldogítani fog. (Le is tartóztatták érte.) Jó kapcsolata révén nem kellett többé Lipcsébe mennie, hogy nyomdát találjon — itt adta ki ekkor epigrammáit, a Villanykáksbt 1847-ben — sem Pestre, ahol a Kisfaludy Társaság publikáltatta a már ismertetett esztétikai tanulmányát. Bloch is szívesen dolgoztatott Réthyvel. Ezt dokumentálja a Szarvasi ág. hitv. evang. főiskolának rövid története, majd élete első szakaszának talán legnagyobb műve, a 8313 jelzetet tartalmazó Magyar példabeszédek (közmondások és szólások gyűjteménye). Az első 1847-ben, az utóbbi 1850-ben került ki a nyomdából. Csak az ,,Uj kimerítő magyar-német és német-magyar szótára jelent meg Pesten 1848-ban, ugyanabban az évben, mint Jancsovics István Uj szláv-magyar és magyar-szláv szótára Szarvason. Az iskola Vandával kezdődött aranykora hamar véget ért. A márciusi forradalom friss szele becsapott az iskola falai közé, s többé nem használtak a nyitott lelkű, szabadabb élet után vágyó ifjúság lelkesedésének a csillapítására sem a „higgadtságra intő beszédek", sem az igazgatói-tanári-lelkészi figyelmeztetések. A tanévet szerencsére még sikerült nagyobb zökkenők nélkül lezárni, csak a következő esztendő lett igaz hadi év. Bloch, akit Eötvös miniszter a pesti egyetem tanárává kívánt kinevezni, lemondott, s 1848 szeptember végén elhagyta Szarvast. Feltehetően Eötvös tanácsára, akivel a hónap elején — 3-án — a protestáns iskolák tanáraival folytatott miniszteri tanácskozáson személyesen is találkozott. Itt a szarvasiakat, mint igazgató, ő képviselte. Jellasics betörése miatt azonban kinevezésére és új munkahelye elfoglalására már nem kerülhetett sor — erre később sem lett módja —: bevonult katonának, és csöndes tanári munkáját zajos harctéri szolgálattal cserélte fel. Előbb a Békés megyei tábor hírnöke, majd Görgey, aztán Aulich táborkari fogalmazója lett honvédkapitányi rangban. Az igazgatói széket QregUss örökölte tőle, aki a városban szította a tüzet. Nemcsak a már emlegetett forradalmi röpirataival — Rouget de Lisle méltán világhírű Marsaillaise-nék magyarosított szövegébe „Jellasics cinkosainak" méltó megbüntetését is beleszőtte —, hanem szenvedélyes, lelkesítő szónoklataival is. Olyan óriási tekintélyre tett szert, hogy a szarvasiak képviselőjükké kívánták tenni. Alig múlt 22 éves ekkor. Pecz sem volt méltatlan hozzájuk. Az első egyetemes tanítógyűlés közép237