Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

tes népnyelvi és gondolkodásbeli fordulatokban — szegény formai népiességét tartotta csúcsnak: Hűs szél támad onnan felül, Zúgó szárnyán sötét köd ül : Tán a por is e szép mezőn Nemes szívek hamvából jön. Ez illett valóban hozzá ! Származása, környezete, esztétikája, magas kulturáltsága nem engedték közel a néphez. GregUssról és a gimnázium Világos előtti korszakaiéi szólván, még egy fontos eseményről kell feltétlenül említést tennünk. Nem sokkal Vajda halála után Szarvas egy egész kulturális intézménnyel felérő új iparággal gazdagodott. Két évig tartó hivatalos adminisztráció után Réthy (Schlotterbeck) Lipót „könyvnyomda felállítására" szóló királyi szabadalomlevelet kapott. Nem volt ez kis dolog: „Pesttől Szegedig, Temesvár— Arad és Nagyváradig nincs könyvnyomda" — olvassuk Csornák Emánuel békósszentandrási plébános Lonovics József csanádi püspöknek a nyomdaalapítás tárgyában hozzá intézett kérdésére adott válaszából. Megyénken kívül olyan nagy városok sem rendelkeztek „tipográfiai műhellyel", mint Szolnok, Jászberény, Mezőtúr, Szentes, Hódmezővásárhely, Csongrád, Kiskunfélegyháza, Makó stb., s ez a körülmény csak növelte a tervezett szarvasi üzem jelentőségét. Csornák érvei között — akárcsak a kérelmező testvérek: Lipót és a békéscsabai orvos, Pál közös beadványában — ettől függetlenül is első helyen a „Szarvason fönáló evangelicus fő Oskola" szerepelt, amelynek „fölvirágoztatására tagadhatatlanul jó befolyással leendene" a nyomda. Állításának igaza nem szorul különösebb bizonyításra; az iskolai jegyzetek nyomtatott formában történő megjelentetése valóban sokat lendíthetett mind az oktatás, mind a tanulás eredményességén. Abban sem tévedett Csornák, amit ehhez hozzáfűzött : az írásos jegyzeteket felváltó nyomtatott tankönyvekre már csak azért is szükség van, hogy „az előadattni szokott tanulmányok kinyomatván, a fölügyelés könnyíttessék". A Vajda-per nehezen lecsillapodó felemás hangulatában időszerű volt a kérdés ilyen megközelítése is. A tollforgató tanárok — Bloch és Greguss — külön is örültek a 4 nyelvű szövegek szedésére (magyar, szlovák, német, latin) vállalkozó nyomda közelségének. Hamarosan több kisebb füzetük és röpiratuk, sőt egy-két jelentősebb kötetük is ott jelent meg Béthynél igényes nyomdai tervezéssel és viszonylag pontos szedéssel. Különösen Greguss épített ki eleven kapcsolatot a szakmai ismereteit Pesten kívül külföldön is tökéletesítő kiváló mesterrel. Találóan állapította meg róla Pogány Péter a Riadj magyar! című, a szabadságharc fametszetes pony236