Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

zet, hanem csak saját egyházaik rosszul értelmezett érdekeit képviselik, és a szeretet vallása nevében gyűlöletes elfogultsággal válaszfalat ácsolnak, ahelyett hogy a sok évszázados széthúzás megszüntetésén és a boldog élet megteremtésé­hez nélkülözhetetlen nemzeti egység — társadalmi egyenlőség kialakításán fá­radoznának. Csupa értelemhez szóló elvek ezek, hitelüket mégis erős érzelmi beágyazott­ságuknak köszönhették. Igen, mert mindenki érezte és tudta, — szóljunk Pető­fivel —, hogy szavaival egy volt az érzet, ,,célrajutni álbeszódet tétovázva" soha­sem keresett Vajda. Gondolatainak nagy hitető ereje volt, attól függetlenül, hogy benne — a jobbágyvágyak megszólaltatójában — akár Kossuthban — az érzelem sok esetben fölé nőtt a hideg értelemnek. A távJat, a cél igézetében élt ; elsősorban stratéga volt, nem a taktikai megoldások harcosa. A diadalmas jövő igéző szépségét és értékét s nem az érte folytatott küzdelmek nehézségeit, sú­lyos áldozatát „vetítette szeme elé az elme". Különös alkat volt, ,,az erősebb szellemek közül való, kik mindent maguknak köszönnek, . . . küzdeni és tűrni tudnak. Feje világos, keble szenvedélytelen összhangba tudá hozn ; belvilágát a külvilággal ... Az életben többnyire hidegnek tartaték .... de a látszó hideg­ség alatt meleg szív dobogott . . . kik közel álltak (hozzá), érezték e szív mele­gét". (Garay) Nem elsősorban országos hírének, hanem a személyéből áradó bizalom két­ségtelen jelének kell tulajdonítanunk azt a rajongó szeretetet, amellyel tanítvá­nyai vették körül. Egy, a Honderű 1844-es évfolyamában megjelent, Vajda első „próbatételéről" (febr. 7.) adott híradás szerint nemcsak az arra összegyűlt „számos ügybarát" vonta le sikeres vizsgája végeztével azt a tanulságot, „mi­szerint Vajda által szarvasi tanodánkra új évszak derült", mert nevelése foly­tán „ifjúságunk szelídebb, emberibb, jóra, nemesre hajlandóbb, törekvőbb lett", hanem tanítványai is, kik világosan érezték a közte és a régi szemléletű tanárok közötti minőségi különbséget .„El is jöttek ők, az ifjak, meleg hálájuk némi bizonyságául estzenével tisztelkedni Vajdának, a közszeretetű tanárnak, s mintegy 35 csinos, nemzeties és Éljen Vajda Péter fölírású lámpa világánál, álgyuzat és zeneszó mellett éljent verselének magasztos buzgalommal . . . ked­ves oktatójuk és neje részére. — Szép hálaszó vala ez az érdemnek, de szebb Vajda egyik nyilatkozata, melly imígy hangzék : E kis világítás legyen nektek, édes barátaim, ösztön arra, hogy a nagyobb és nemesebb világosságot, úgymint az ész világát is keressétek a tudomány 'pályáján" —közölte В. P., a nagy nevelő és emberbarát tiszteletére rögtönzött ünnepség tudósítója. A szakrendszerű oktatás bevezetését kötelezővé tévő zayugróci tervezetnek, továbbá Vajda korszerű fejlesztési programjának megfelelően az iskolai bizott­ság a tanév végén megszervezte a negyedik tanszéket. Erre az „alapos tudomá­nyosságú, országszerte ismert" Dr. Bloch (Ballagi) Móricot hívták meg. Az ere­detileg mérnöki pályára készülő Bloch nagyon beleillett Vajda iskolaszervező koncepciójába. Fiatal kora ellenére páratlan tudományos múlt állott már mö­216

Next

/
Thumbnails
Contents