Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

zet, hanem csak saját egyházaik rosszul értelmezett érdekeit képviselik, és a szeretet vallása nevében gyűlöletes elfogultsággal válaszfalat ácsolnak, ahelyett hogy a sok évszázados széthúzás megszüntetésén és a boldog élet megteremtéséhez nélkülözhetetlen nemzeti egység — társadalmi egyenlőség kialakításán fáradoznának. Csupa értelemhez szóló elvek ezek, hitelüket mégis erős érzelmi beágyazottságuknak köszönhették. Igen, mert mindenki érezte és tudta, — szóljunk Petőfivel —, hogy szavaival egy volt az érzet, ,,célrajutni álbeszódet tétovázva" sohasem keresett Vajda. Gondolatainak nagy hitető ereje volt, attól függetlenül, hogy benne — a jobbágyvágyak megszólaltatójában — akár Kossuthban — az érzelem sok esetben fölé nőtt a hideg értelemnek. A távJat, a cél igézetében élt ; elsősorban stratéga volt, nem a taktikai megoldások harcosa. A diadalmas jövő igéző szépségét és értékét s nem az érte folytatott küzdelmek nehézségeit, súlyos áldozatát „vetítette szeme elé az elme". Különös alkat volt, ,,az erősebb szellemek közül való, kik mindent maguknak köszönnek, . . . küzdeni és tűrni tudnak. Feje világos, keble szenvedélytelen összhangba tudá hozn

; belvilágát a külvilággal ... Az életben többnyire hidegnek tartaték .... de a látszó hidegség alatt meleg szív dobogott . . . kik közel álltak (hozzá), érezték e szív melegét". (Garay) Nem elsősorban országos hírének, hanem a személyéből áradó bizalom kétségtelen jelének kell tulajdonítanunk azt a rajongó szeretetet, amellyel tanítványai vették körül. Egy, a Honderű 1844-es évfolyamában megjelent, Vajda első „próbatételéről" (febr. 7.) adott híradás szerint nemcsak az arra összegyűlt „számos ügybarát" vonta le sikeres vizsgája végeztével azt a tanulságot, „miszerint Vajda által szarvasi tanodánkra új évszak derült", mert nevelése folytán „ifjúságunk szelídebb, emberibb, jóra, nemesre hajlandóbb, törekvőbb lett", hanem tanítványai is, kik világosan érezték a közte és a régi szemléletű tanárok közötti minőségi különbséget .„El is jöttek ők, az ifjak, meleg hálájuk némi bizonyságául estzenével tisztelkedni Vajdának, a közszeretetű tanárnak, s mintegy 35 csinos, nemzeties és Éljen Vajda Péter fölírású lámpa világánál, álgyuzat és zeneszó mellett éljent verselének magasztos buzgalommal . . . kedves oktatójuk és neje részére. — Szép hálaszó vala ez az érdemnek, de szebb Vajda egyik nyilatkozata, melly imígy hangzék : E kis világítás legyen nektek, édes barátaim, ösztön arra, hogy a nagyobb és nemesebb világosságot, úgymint az ész világát is keressétek a tudomány 'pályáján" —közölte В. P., a nagy nevelő és emberbarát tiszteletére rögtönzött ünnepség tudósítója. A szakrendszerű oktatás bevezetését kötelezővé tévő zayugróci tervezetnek, továbbá Vajda korszerű fejlesztési programjának megfelelően az iskolai bizottság a tanév végén megszervezte a negyedik tanszéket. Erre az „alapos tudományosságú, országszerte ismert" Dr. Bloch (Ballagi) Móricot hívták meg. Az eredetileg mérnöki pályára készülő Bloch nagyon beleillett Vajda iskolaszervező koncepciójába. Fiatal kora ellenére páratlan tudományos múlt állott már mö216