Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Petráf nénje fia volt török császárnak, Es nagy beglerbégje az Görögországnak ; Szultántól küldetvén négyezer jancsárnak, Parancsola huszonötezer kopjanak. Harminckétezer török megszállá Gyulát, Petraf besáncolá az maga táborát, Negyven ágyúval kezdé törni bástyáját, Es földre rontani szép fejér küfalát. Kerecseni László volt benne kapitán ; De kapitán nevet nagy gyalázatossan Hordozta, Gyula várát hitre megadván, Magát is, nemzetünket is meggyalázván. De vette érdemét rossz emberségének, Meglátá igazságát Petráf hitinek. Vitézivel eggyütt fogságban vettetek, Melyből szabadságokat soha nem érék. Esztelen, ki hiszen az török hitinek; Főképpen életét ha bizza töröknek : Török, megállani szavát, tartja bűnnek, Főképpen hogyha mit igér kereszténnek. Forgasd föl az egész magyar históriát : De még az régit is, az görög chronikát, Meglátod, hogy török ollyat nem fogadhat, Az kit ü tenéked örömest megáll s tart. Nemes Vörös Mihály „Hód vize partyán" írt, nyomtatásban először 1807ben megjelent históriája: A bajnokok Vég—Gyula várában is az egyszerű katonákkal együtt érző, kisebb rangú vitézek: elsősorban Toronyi Tamás és hű kísérője: Vastag Pál hősi bátorságát dicsőitette. A „nyúlszívű" várkapitány jelentéktelen, szánalmasan kisszerű mellékszereplővé törpül itt, ki sohasem ad példát a katonai erényekről, nem szerepel egyetlen hősi ,,kiütós"-bensem. Kezdettől fogva a vár feladását ajánlja, s csak elszánt tisztjei és vitéz katonái akadályozzák meg tette korai elkövetésében. A görög és a római mitológiai elemekkel (Ceres, Bachus, Mars, Herkules, Hektor, Boreas) díszített, 9 részre tagolt versezetnek nem is Kerecsényi, hanem Toronyi Tamás az igazi hőse. Reá hallgatnak, vele azonosítják magukat a 20