Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

utasítás alapján elkészített összesítés szerint mindössze 24. Ugyanannyi, ahány pap. S ezek vallásfelekezeti szempontból a következőképpen oszlottak meg: r. kat. : 4, evang. : 5, ref. : 13, gör. kel. : 2. A számszerű növekedés érzékeléséhez — sajnos — nem nyújt támpontot Petik Ambrus 1784-ben írt műve, a Békés megye leírása, amely a gyulai iskolától eltekintve alig-alig tett említést a 3 mezővárosból (Békés, Gyula, Szarvas) és 16 faluból álló megye közoktatási helyzetéről. Mindössze Békés, Csaba, SzentAndrás és Eötsöd ismertetése közben szólt a helyi iskolamesterek „házairól". Jobban érdekelték a vízi- és aprómalmok, a vármegyei kvártélyházak és az alkalmas vendégfogadók, a tiszti lakások, az árendába kiadott ser- és pálinkafőző házak. Még Tessedik nagyhírű iskolájáról sem tudott, vagy csak felekezeti elfogultsága miatt nem akart tudni róla (?), holott tőle — a gyulai triviális iskola tanítójától — (a hét szabad művészet tanításának alsó foka, amely a nyelvtant, szónoklástant és a dialektikát foglalta magában) éppen a különféle fennhatóságú és minőségű népiskolák pontos számbavételét lehetett volna joggal elvárni. Kétségtelen, másfél évtized alatt nem számolhatunk jelentős fejlődéssel, minthogy Mária Terézia törvényei erős korlátok közé szorították a protestáns egyházak tevékenységét és iskolaépítő buzgalmát. Petik is inkább saját egyházának a terjeszkedési tervéről beszélt. Arról, hol ésszerű és hol szükséges „könyörgő házakat" építeni a közeljövőben ,,az átutazók és a tisztek" (tisztségviselők) mellé majdan letelepedő katolikus hívek számára. Mi természetesen nem elsősorban a germanizáció kezdő kísérletére, a több nemzetiségű birodalom egységesítését célzó, sok tekintetben előre mutató Ratio Educationis-га, gondolunk. Inkább a felvilágosodás eszméinek terjedése és terjesztése elé gátat vetni szándékozó királyi előírásokra : a külföldi protestáns egyetemek látogatását betiltó, s ennek ellensúlyozására felállított királyi (kat.) akadémiákra és a reájuk vonatkozó rendeletekre, a protestáns iskolák (lásd Eperjes!) konf iskolását, templomaik bezárását (orosházi próbálkozások) illetve az egyházközségek és azok „virágos kertjei"-nek, az iskoláknak katolikus egyházi felügyelet alá vonását elrendelő határozatokra és jogokra. Egy ilyen canonica visitatio (1754-ben Szarvason végzett katolikus egyházi ellenőrző vizsgálat) lefolyásáról Markovicz Mátyás evangélikus lelkész emlékirata részletes beszámolót közölt. Csak a kalapos király türelmi rendeletével (1781. okt. 25.) konszolidálódott a helyzet. Nem biztosított ez sem teljes egyenlőséget, — a protestánsok és a görög keletiek nem építhették templomaikat az utcára, csak a templomkertbe — törvényerőre emelte viszont az ún. tűrt felekezetek templom- és iskolaépítési jogát. Itt is volt megszorítás. Csak azok a népes gyülekezetek építhettek, amelyekhez legalább 100 család tartozott. II. József halála után azonban a francia forradalmi események és a Martinovics-féle mozgalom hatására, ha lehet, még súlyosabb szellemi terror nehezedett a protestáns iskolákra. Sándor Lipót Habsburg főherceg egyenesen a falusi iskolák bezárását javasolta báty175