Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Lenyilt az égből március virága Hozván nekünk is új életmagot S ezer reménynek hirdetője lőn. Mint látható, bizton tudta és hirdette: hazánk sorsa szorosan hozzá van kötve a „népek hazája nagy világ "-ügyéhez. Más szóval — a magyar szabadság kizárólag a világszabadságért vivott szent harc függvénye és következménye lehel. Hamar felismerte azonban a Habsburg ház kétszínű politikáját, és figyelmeztetett is: Vigyázzatok!, „kígyó övedzi a szent koronát". Igazságérzetét és magyarságtudatát egyaránt sértette, hogy a király fogadott esküjét feledve, „gazságot űz a felség szent nevével", és A fajgyűlölet üszkét lángra szita, Fölszaggatá a nemzet nyers sebét ; Magát a poklot ellenünk uszítá, S a népszabadság minden vérebét. A „kamarilla pokolműveinek" ismeretében végül kíméletlen megtorlásra, végső leszámolásra hívta fel a népet : Bár sújtson a villámok ezeré : Tenger szemeddel nyilt egekbe nézz ! De benned, amíg dúl a förgeteg Saját képét Isten se lássa meg! Fegyverre nép! ossz lánghalált a vasból, Fegyverre nép! sorsod kezedben áll, Ütött az óra : élet vagy halál! Legjobban a huszárokat tisztelte. Az elragadtatottság igézetével figyelte harcaikat, és szólott halálmegvető bátorságukról, nemes férfiasságukról. Nemcsak az Arany Trombita nyolcadik leheletében, hanem egyik közismert 161