Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Sárosi szoros kapcsolata megyénkkel. Anyja, majd nevelőapja halála után — akiket 1842-ben az imádásig szeretett feleség is követett — már csak féltestvére és unokatestvére révén kötődött Békéshez. Hozzájuk azonban továbbra is tiszta, meleg barátsággal ragaszkodott. Viszonyuk nem lett üres formalitás, amint ezt a már említett Az egyszeri szolgabíró dedikálása, meg az a nem mindennapi bizalom is jelzi hogy Szakáiét köröstarcsai házában érezte legbiztonságosabb helyen nagy művét, a szabadságharc üldözött krónikáját, az Arany Trombitát. Mint azt a Szakálról szóló fejezetben is említettük, csak ugyan híven őrizték mindaddig, míg a keresésére kivezényelt császári katonák kutatni nem kezdtek utána a faluban. Valószínűleg ennek a példás emberségnek és Sárosi gyakori vendégeskedésének az emlékét tisztelték meg a község lakói azzal, hogy egyik utcájukat Aranytrombita utcára, keresztelték el. Rajtuk és egy-két hivatalnoktárson kívül legfeljebb Vajda Péter-rel barátkozott. Személyes ismeretségükre abból az 1843. október 11-én kelt leveléből következtetünk, amelyben a címzett Erdélyi Jánost is arról tudatta, hogy vele együtt a nemrég leköltözött költő—tanár Vajdát is meghívta a szülőfalujával szomszédos üdülőhelyre: Monyászára (Menyháza). 1848. májusáig dolgozott az aradi váltótörvény szóken. Felettesei nagyon meg lehettek elégedve mind szakmai felkészültségével, mind munkaerkölcsével, mert ekkor az a nagy megtiszteltetés érte, hogy a pesti váltófőtörvényszék előadó-ülnökévé nevezték ki. Közben 1847-ben — irodalmi munkásságának elismeréseként — a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. A márciusi forradalom és a szabadságharc idején költői tevékenysége hirtelen felerősödött. Konkrét célt kapott, s ennek megfelelően hangja keménnyé vált. Kérlelhetetlen Habsburg-gyűlölet, nagyfokú politikai tudatosság, szenvedélyes nép- és szabadságszeretet, okosan érvelő eleven vitázó kedv, érzelmi ós logikai húrokon egyaránt játszó pompás előadókészség (ennek köszünhette döntő sikerét az eperjesi költői versenyen is) és páratlan meggyőző, agitatív erő jellemezte. Teljesen azonosult Kossuth politikai elképzeléseivel. Jellasics betörésekor — hitet téve a „legszentebb vallás a haza s emberiség" eszméje mellett — elszánt harcra serkentett és tüzelt. Ekként mutatott rá a nemzetközi összefüggésekre : Párizs mellett a nép „legyen" szavára Világrázólag megdördült az ég. S a csattanás, mely országokra szólt Világszabadság vészdörgése volt. 160