Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)
gel hirdette és terjesztette a szent szabadság diadalmas eszméit, hogy azokat a nép ,,egy jobb hit olvasóba fűzött . . . gj^öngy szemeik ént" tisztelte jóval a „vész" elülte után is. Az inkább törni, mint hajolni elvnek ezzel az erős egyéniségekre jellemző következetes vállalásával nőtt társai fölé. Nem tévedünk, amikor leszögezzük: embernek volt nagyobb, nem költőnek. A vallató időben sem adta el magát. Megmaradt kossuthi értelemben vett örök 48-asnak a Világost követő dermedt éjszaka sötétségében is. Nem üres póz, hanem természetes emberi magatartás — a töretlen forradalmiságnak és becsületességnek szép megnyilatkozása volt ez, melyet Sárosi Gyula többek között hosszú internálással és börtönviseléssel, a katonai törvényszékek előtt kertelés nélkül tett fogalomtisztázó—helyreigazító ellenvéleményével is igazolt és szentesített. Egyik verse (Verhör) szerint például így vitázott a „törvényszék felkötött kardú fegyveres hősei"-vei, büszkén hivatkozva az „in effigie" történt kivégzésére, s nem tagadva meg a „világtanárrá" lett mestert: Kossuth Lajost: Mi a neve ? Kérdik. „Semmi nevem nincsen, Kossuthév аЛ együtt rég felakasztották." Vallása ? . . . „Hiszem és vallom, hogy hazámat Hosszan bitorolni nem fogja az osztrák" Hová való ? „Egykor az elnöki székbe, Jogot hallgattam a Lajos-tanodába-n; De eltűnt a mester, világtanárrá lett, S most Londonban tanít és Amerikában". Miért van itt ? „Mert önök nincsenek pokolban!" Mi csínyt tett ? . . . „Oly forrón szerettem hazámat, Hogy mivel egyebet érte nem tehettem, — Megfuttam ügyében Arany trombitam&b". Ön hát rebellis volt ? „Nem . . . csak felségsértő, S azzal sértettem meg császár ő felségét, Hogy mivel ő botját ellenünk emelte, Meg találtam kapni a vastagabb végét". E téren soha sem tett engedményeket. Hajthatatlan maradt. Önmaga érdekében is kerülte a nagy nyilvánosságot és az előkelő emberek társaságát. Nem bízott bennük. Különben sem érezte volna jól magát ott. Ha ilyen ren142