Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

népköltészethez. Még a fentebb stil apostola: Kazinczy is megpróbálkozott „népdal-átköltésnek minősíthető" vers írásával (Egy kakukkhoz с vers.), sőt lefordította a Mailáth János-íéle, eredetileg német nyelven publikált mesegyűjteményt is Magyar regék, mondák, népmesék címmel. Hát még a többiek! Kisfaludy Károly, Kölcsey, Vörösmarty, Oaray, CzUczor, Erdélyi stb. —, hogy csak a nevesebbeket említsük — termékenyültek meg Herder lelkesítő eszméitől, s lettek Petőfi plebejus népiességének hasznos előfutárai. Közéjük tartozott — bár nem azonos művészi és elvi szinten — Békés vármegye „aranytollú főjegyzője" : Szakái Lajos is. Köröstarcsán született 1816. február 12-én, hol apja: váradi Szakái Ferenc évtizedeken át volt a népes település jegyzője, nótáriusa. Kiválóan ismerte a Körösvidék parasztjainak mindennapos gondjait, céljait és apró örömeit, s fiának, a költői vénával rendelkező Lajosnak sem tiltotta meg, hogy közelebbről tanulmányozza szeretett szülőfaluja sajátos figuráit, lakóinak életvitelét és gondolkodásmódját, szellemi és tárgyi kultúráját. Anyja Halász Zsuzsanna szintén közismert középnemesi család szülöttének vallhatta magát: abból a Duna—Tisza közéről a Tiszántúlra sőt Észak-Magyarországra is elszármazott, erős közéleti elkötelezettséggel élő dabasi Halász famíliából eredt, amelyből Kossuth Lajos egyik nagyanyja is. Az ő ágán lett fia Lajos unokatestvére a sors szeszélye folytán vele egy napon született Sárosi Gyulának, a szabadságharc bátor hangú krónikásának, a Ponyvára került Arany trombita sokat szenvedett írójának, ki ifjúságának legszebb éveit élte megyénkben, nevelőapja — a szintén jegyző — Szánthó Pál füzesgyarmati otthonában. Rokoni kapcsolataikat közös iskolai élmények edzették és szilárdították nemes, őszinte barátsággá. Több éven át voltak iskolatársak, előbb Mezőberényben, majd később az eperjesi evangélikus kollégiumban, ahol mindketten jogot tanultak. Eperjes, Észak-Magyarországnak ez a rohamosan iparosodó, eleven kereskedelmi tevékenységet folytató, magas kultúrájú városa különösen jó nevelőiskolának bizonyult. Főiskolájának teológiai, jogi, bölcsészeti fakultásain híres, jól képzett tanárok szellemi irányításával a kiváló generációk egész sora nőtt fel. Ott tanított Kossuth kedves tanára : a radikális nézetei miatt üldözött Greguss Mihály (Greguss Ágost apja,) és a széles ismeretekkel rendelkező Vandrák András, akinek negyedszázados tanári jubileumát 1858-ban verssel köszöntötte Arany János. Ott tanult Szakállal csaknem egy időben a magyar esztétikai irodalom két későbbi nagy képviselője: Pulszky Ferenc és Henszlmann Imre, nem beszélve Sárosi (Sárosy) Gyuláról, az orosházi származású Székács Józsefről, a Vahot (Wachott) testvérekről — Sándorvói és Imréről, továbbá a márciusi ifjak jeles reprezentánsáról : Irányi Dánielről, akit a kiegyezés után Békés választott képviselőjévé, aztán Kerényi Frigyesről, Lisznyay (Damó) Kálmánról és Hunfalvy Jánosról, akik a Nemesányi által alapított, Greguss és Vandrák professzorok által patronált Magyar Társaságnak fáradhatatlan munkásai, a 119