Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)
tervezet második része is tükrözi — elsősorban az egyházak és az egyházak kezében levő elemi és középiskolák : a papok és a tanítók tudatos nevelőtevékenységétől lehetett várni. Nem véletlenül alapoztak reájuk a nyelv és a gondolkodás szoros egységét hirdető megyei vezetők is, hiszen a XIX. századot szerte Európában — kissé túlbecsülve a nevelés tagadhatatlan nagy szerepét és jelentőségét — a pedagógia századának tartották, amelyben Vörösmarty szavait idézve, ..kifárad az éj, s hazug álmok papjai szűnnek/ S a kitörő napfény nem terem áltudományt", amelyben a ,,szent béke ,: és az „igazság" parancsoló szavára egymásra lel mindenki: ,,. . . a népzsaroló dús s a nyomorú pórnép emberiségre javul". A tervezet — igen tudatosan — kizárólag az ifjúság magyarrá nevelésének a mikéntjével és hogyanjával foglalkozik. A biológia törvényeit az emberi társadalom életére vonatkoztatva, tetszetős és találó asszociációval mond le a felnőttek átnevelésérol. A pedagógia mindenhatóságát meg a nyelv és gondolkodás egységét hirdető teóriákat összekapcsolva állapítja meg: „ . . . nem . . . tanácsos (az ember) erejét aggfák többnyire sikertelen hajtogatásában vesztegetni. — midőn a gyenge csemete önként hajlik, és így a nevendek tót. német vagy oláh gyermek is bizonyára inkább formálódhatik valódi magyar polgárrá, mint már a más nyelv vagy szokás felvételére természetileg kevésbé fogadékony életkorban levő szülék". A fiatalság átnevelésére figyelmezve, a következőkben összegzi a megyei felterjesztés a papok és nevelők ez irányú hazafias kötelességeit : 1. Mivel az utolsó (az 1830/3l-es) törvény értelme szerént közhivatalokat csak magyarul tudók viselhetnek, a megyebeli nem-magyar helyek papjaitól, tanítóitól és iskolamestereitől is meg kell követelni a magyar nyelvtudást. Természetszerűen az uradalmak sem alkalmazhatnak magyarul nem értő és tudó papot és tanítót. 2. Ha volna a megyében olyan lelkipásztor vagy tanító, aki nem tud magyarul, azt kötelezzék rá, hogy egyrészt; "magyar káplányt" fogadjon és tartson, másrészt hogy 3 év leforgása alatt kellő szinten sajátítsa el a magyar nyelvet, s arról bizonyságot tegyen. Amennyiben nem szerzett e határidő alatt megfelelő nyelvtudást, mentsék fel megbízása alól és bocsássák el. 3. A lelkipásztorok (valláskülönbség nélkül) ,,az isten igéjének hirdetésében — énekes dicsőítésében —, szóval az ájtatosságok minden nemeiben magyar szertartást hozzanak bé. Ott, hol az uralkodó idegen szózatot egészen számkivetni most még lehetetlen", felváltva tartsanak idegen és magyar nyelvű nyilvános istentiszteleteket. 4. Meg kell hagyni a lelkipásztoroknak, hogy ,,a keresztelési, házasodási és temetési anyakönyveket" ezentúl magyarul vezessék, ,,az eddig deákul készültekből" pedig magyar szövegű másolatokat adjanak ki. 5. A tanítók és iskolamesterek a falusi és mezővárosi iskolákban tanítási nyelvként kirekesztőleg a magyart kötelesek használni, „jelesül az írást, olva114