Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

27. kép. Bolgárkerék részlete Szarvas-Mótyóban (1928). A s/.erkezec 1929-ben került elbontásia. Az archív fotó a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban található Picture 27: Detail of Bulgarian-wheel in Szarvas-Mótyó (1928). The mechanism was demolished in 1929. The archive photo is found in the Sámuel Tessedik Museum in Szarvas 27. Bild: Teilansicht des bulgarischen Rades von Szarvas-Mótyó (1928). Die Einrichtung wurde 1929 abgebaut. Das Archivfoto ist im Samuel Tessedik Museum in Szarvas zu sehen 27. картина. Часть водоподъёмного привода в с. Сарваш—

Моте (1928). Оборудование было разобрано в 1970 г. Архивное фото находится в музее имени Тешшедика, г. Сарваш Magas vízálláskor rövidebb láncot használtak, ellenkező esetben a láncot további vödrök beiktatásával meghosszabbították. Az egyetlen lóval vontatott szerkezet percenként 120—150 1 vizet emelt ki. A Szarvas-szappanosi bolgárkerék abban tért el a hagyományos típustól, hogy vízemelő kerekének átmérője csupán 110 cm volt, szélessége 60 cm, vödrei pedig 10 1 űrtartalmúak voltak. Percenként 300 1 vizet szolgáltatott (62). A Körös-vidéken 1926—30-ig a bolgárkerekek nagy részét elbontották, és helyettük kovácsok által készített vasjárgányokat állítottak be (30. kép). Ezek lánca 28—30 vödörből állt, egy vödör űrtartalma a 20 litert is elérte. A szerkezet kb. 10 m mélységű, téglával burkolt aknából, „kútból" emelte ki a vizet. Az akna a vízfolyás partján épült, és a mederrel a víz folyamatos utánpótlását biztosító téglacsatorna kötötte össze. Az akna felett általában 1 m magasságú földhányást létesítettek (pl. Gyoma és Szarvas környékén), a mélyfekvésű belvízcsatornák mellett (pl. Gyula környékén) 2—4 m magasságút is. A földhányás a ló járófelületeként szolgált, és egyúttal a víz maximális magasságát is jelentette. A járgány percenként 600—700 1 vizet emelt ki, s ezzel naponta 0,3—0,4 ha-t öntöztek meg. Megjegyzendő, hogy a kertészek szerint a naponta beöntözhető területet nemcsak a berendezés teljesítménye szabta meg, hanem a víz irányításában részt vevő emberek (kertésznyelven: kapák) 80