Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

14. kép. Nemes Gyula szarvasi úttörő-öntözőtalepének szivattyúállása. Az előtérben Gazdabarát III. típusú szivattyús gépcsoport látható, amely állítható állványzaton helyezkedik el. Fotó: Oroszlány I., 1940. Picture 14: The Gyula Nemes pioneer irrigation plant pump-station. In the foreground we can see a Gazdabarát Ill-type pump compound, situated on an adjustable staging. Photo: I. Oroszlány, 1940. 14. Bild: Pumpstation der Pionier-Bewässerungsanlage Gyula Nemes von Szarvas. Im Vordergrund sichtbar ein Maschinensatz vom Typ Gazdabarát-Pumpen III, die auf einem stellbaren Gerüst angebracht ist. Foto: I. Oroszlány, 1940. 14. картина. Насосная станция образцового орошаемого хозяйства Дюла Немеши в г. Сарваш. На первом плане машинный агрегат насоса типа «Приятель хозяина 3» на подвижной подставке. Фото: Орослань И., 1940 г. Az úttörő-gazdákat kezdetben telepük teljes termése illette meg, ez azonban 1941-től feles rendszerré módosult. A módosítás a gyorsan terjedő és nagy jövedelmeket biztosító rizstermesztés és a háborús gazdálkodásra való áttérés jegyében történt. A feles rendszer lényege az volt, hogy a berendezési költségeket továbbra is az Öntözésügyi Hivatal fedezte, a termelési költségeket és a tiszta jövedelmet viszont megfelezte az úttörő-gaz dákkal (182). E kedvezményekkel szemben az úttörő-gazdák kötelezettsége csupán az volt, hogy tíz éven keresztül gazdálkodjanak az Öntözésügyi Hivatal irányítása mellett, ez idő alatt elsősorban kapás- és takarmánynövényeket termesszenek, kivételesen rizst is. Kötelesek voltak továbbá feljegyzéseket vezetni gazdálkodásukról, a szerzett szakmai tapasztalatokról tájékoztatni a kísérletügyi szerveket és az öntözés iránt érdeklődő termelőket (151, 154). Az eddigiekből megállapítható, hogy a vitézi- és úttörő-öntözőtelepek a tulajdonviszonyokban és a támogatás módjában különböztek egymástól. Mindkét típus azzal a célkitűzéssel létesült, hogy népszerűsítse a szántóföldi öntözéseket, és elősegítse elterjesztésüket. Ez a célkitűzés azonban csak kismértékben valósult meg, mert a telepeken kezdetben az öntözetlen kalászosok, később a 54