Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)
8. kép. A békéscsabai öntözött rét főcsatornája. A képen csappantyús áteresz látható, amely a tábla vízellátását szolgálta. Fotó: Palov J., 1966. Picture 8: Main canal of the irrigated fields of Békéscsaba. On the picture is seen a clack-gutter, serving the water-supply for the field. Photo: J. Palov, 1966. 8. Bild : Hauptkanal der Békéscsabaer bewässerten Wiesen. Auf dem Bild ist die KapselDole zu sehen, über welche die Wasserversorgung der Fläche geschah. Foto: J. Palov, 1966. 8. картина. Главный канал орошаемого луга г. Бекешчаба. На картине створный водопуск, служащий для обводнения кчастка. Фото: Палов, 1966. nem tekinthető talajjavítási eljárásnak, csupán a talajjavítást elősegítő beavatkozásnak, amely akkor alkalmazható sikerrel, ha a szikeseket előzőleg alkalmassá tették a víz befogadására — pl. altalajlazítással, vízrendezéssel, kémiai javítással (36). Bár egymagában az öntözés nem bizonyult eredményes talajjavítási eljárásnak, 'Sigmond békéscsabai kutatásai mégis jelentős eredményekkel zárultak. A hazai szikesek első gyakorlati osztályozási rendszerét ugyanis főként itteni vizsgálatai alapján hozta létre 1901—1903-ban. Az osztályozást a szikesek öszszes sótartalma, szódatartalma és természetes növénytakarója alapján állította fel (215). A szikes gyepekre vonatkozó ökológiai és talajkémiái megállapításai napjainkban is iránymutatóak a gyepgazdálkodás elmélete és gyakorlata számára. Az összes sótartalmat (NaCl, Na 2 S0 4 , Na 2 C0 3 ) az amerikai Milton Whitney-féle készülékkel határozta meg. A készülék működése a vízben oldott sók elektromos vezetőképességén alapult, azaz minél több oldott sót tartalmazott a vizsgált mintából készített talaj-pép, annál jobban vezette az elektromos áramot — és fordítva. A vezetőképességnek megfelelő sótartalom az erre a célra összeállított sótáblázatból derült ki. Az összes sótartalomban a szóda (Na 2 C0 3 ) 33
