A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Békéssámson A községben a valamikor bővebb vizű Száraz-ér észak—déli irányban kanyargó medre vonul keresztül. Az ér régi hídját a néphagyomány török korabelinek tartja. Régi szélmalom-maradványai a nehéz idők szorgalmas földműveléséről beszélnek. A Száraz-ér medre szikesedő, s a határban a jó földek között szikesedő foltok is találhatók. Régebben sok kárt okozott itt a fakadó víz. Évtizedekkel ezelőtt idős földművelőktől sokat hallottam a „forráskás" foltokról és az emberre, állatra egyaránt veszedelmes „kátyús" helyekről. Az érparton, Belső-újtelep területén, valamint a község északi határában, Kardoskút-Pusztaközpont felé eső részen 1970 nyarán több olyan felpúposodást találtunk és ástunk meg, amelyek a vízfeltörések rejtett formáit képviselték. (25, 26). Végegyháza Az erősen kanyargó Száraz-ér mellé szorult község határa Békéssámson határához hasonlóan több helyen szikesedő. A község északi és keleti szegélyén több alkalommal találtam „forráskás-kátyús" foltokat, amelyek alattomos jellegéről az itt lakók szintén sokat beszéltek. Legelőterületén a harmincas években üdezöld gyepes részeket találtam. Gyopáros Orosháza nyugati határában homokos lankák között húzódó szikes tó, illetve tavak sora, amelyek mellé már a múlt században fürdő települt. Még a harmincas években jegyeztem fel, hogy a környékbeli öregek visszaemlékezései szerint a múlt század végén történt szabályozása alkalmával a legmélyebb mederrészben feltört a víz, amit csak homokzsákok segítségével lehetett eldugaszolni. A Gyopáros és a tőle kissé keletebbre, 1,5—2 km-re levő Kis-szék jó példa arra, hogy milyen jelentősen különbözhetnek egymástól a szomszédos szikes tavak is. Kocsis Endre a Kis-szék vizében szokatlanul nagy mennyiségű alumíniumot talált, amit viszont Schulek Elemér a Gyopáros vizében csak nyomokban mutatott ki (9). A két víz kémiai különbözősége alighanem Sümeghynek avval a megállapításával magyarázható, hogy a talajvíz milyensége nagymértékben az azt magába fogadó törmelékhalmaz származásától függ. A két tó között egy homokhátság vonul. Lehetséges, hogy ennek a keleti fele más származású, mint a nyugati oldala. III. Az új algák ismertetése Előbbiekben az új algákat a felfedezés helyei szerint soroltam fel, az egyes helyek áttekinthetősége céljából. E fajok részletes jellemzése a tudományos rendszerezés beosztását, az egyes phylumok (divisiók) sorrendjét követi. Minden taxon tudományos neve alatt külön sorban annak a tudományos publikációnak a megjelölése áll, amelyben a leírás első ízben történt. Ezt követően a latin nyelvű diagnózist ismételten adom, a minél szélesebb körű megismertetés érdekében. A taxonómiai jellemzést ábrák egészítik ki, amelyek a legfontosabb morfológiai bélyegekről nyújtanak tájékoztatást. A taxonok rendszertani sorrendje és részletes jellemzése a következő : 333