A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Phylum (divisio): Cyanophyta — Kékalgák 1. Oscillatoria bekesiensis Kiss I. 2. Lyngbya oroshazaensis Kiss I. 3. Lyngbya kardoskutiensis Kiss I. 4. Pelonemapseudovacuolatum Laut. var. kardoskutiensis Kiss I. Phylum (divisio): Euglenophyta — Ostorosalgák 5. Trachelomonas bekesiensis Kiss I. comb. nov. 5/a Trachelomonas bekesiensis var. cordiformis Kiss I. 5/b Trachelomonas bekesiensis var depressa Kiss I. 6. Trachelomonas scabra Playf. f. bekesiensis Kiss I. 7. Trachelomonas oroshazaensis Kiss I. 7/a Trachelomonas oroshazaensis var bacilli fera Kiss I. 8. Trachelomonas eurystoma Stein sec. Playf. var. pusztafoeldvariensis Kiss I. 9. Trachelomonas harangosiensis Kiss I. 9/a Trachelomonas harangosiensis var. &е//д Kiss I. 9/b Trachelomonas harangosiensis var. obtusa Kiss I. 10. Trachelomonas sowerbii Skvortzov var. samsonensis Kiss I. 11. Trachelomonas dangeardiana Playf. var. vegegyhaziensis Kiss I. Phylum (divisio): Chlorophyta — Zöldalgák 12. Scenedesmus acuminatus f. gyoparosiensis (Kiss I.) Uherkov. (Scenedesmus wisconsinensis var. gyoparosiensis Kiss IJ 1. Oscillatoria bekesiensis Kiss I. (I. tábla 3—6). Kiss I. 1959. AKardoskút—pusztaközponti Fehér-tó mikro vegetációja. — Szegedi Pedagógiai Fó'iskola Évkönyve p. 19., Tab. I. 3—5, 1959. A vízben tenyésző' telepek sötétzöld színűek, a szikes talajfelületen fejlődő szervezetek nem telepben, hanem szétszórtan élnek. Trichomái egyenesek, 8—9 цт szélesek, a sejtek harántfalainál befűződöttség legtöbbször nincs, a granuláltság azonban a harántfalak mentén jelentős. A sejtek hosszmérete a szélességi méretnél mindig kisebb. A trichomák végén ép, illetve kifejlett állapotban fejecskeszerű sejt képződik, olykor variálódó alakkal. Ez a végálló fejecskeszerű sejt alsó részén nyakszerűen elkeskenyedő, felfelé elszélesedő és kissé lapítottan lekerekített. Ez a leggyakoribb eset. Néha azonban a végső sejt csak oldalirányban dőlve elkeskenyedő, csonkakúpszerű és felül ferdén lapított. Diagnosis (10) : Trichomae coloniae perviridis sunt rectae 8—9 ^m latae, apud membranas transversarias non angustiores, sed granulatioearum hie magna. Longitudo cellarum non attingit latitudinem trichomae. Extrema parte trichomarum minor cella tamquam capitulum conformatur, nonnunquam variabilis. Hae cellae cum ceteris cellis aequaliter coloratae. Organismus frequens, in dimidio exemplarium aquarum est repertus. Admodum frequens erat annis sine inundatione. Előfordulása. Bár e szervezetet külön speciesként 1959-ben írtam le a Kardoskút— pusztaközponti Fehér-tóból (10), variálódó példányait már korábban is észleltem a szőkehalmi Sóstó phytoplanktonjaban (1939. VI. 7., XI. 8.), de determinálni akkor 334