A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Több mint három évtizeddel ezelőtt már Sümeghy (40) megállapította, hogy az Alföld talajvize több emeletben helyezkedik el. Szerinte ahány törmeléklejtő ereszkedik a medence belseje felé, annyiféle törmelékhalmazzal, s bennük annyiféle talajvízzel is kell számolni. A Sümeghy által indított munka hatalmas anyagát Rónai (33, 34) dolgozta fel, s az altalajvíz mozgására vonatkozóan szintén új megállapításokat tett. Eszerint az Alföld vizet vezető közege laza kőzet, kavics vagy durva homok, néha viszont a víz finom homokban, iszapos üledékben, löszben vagy agyagban mozog. Rónai szerint itt a talajvíz járatokat épít. s ezekben gyorsabban áramlik A plaisztocénben heletkező lösztáblába az egykori folyók mély medreket vágtak, ezeket üledékükkel töltötték fel, s az így keletkezett föld alatti feltöltött medrekben még száraz nyáron is jelentékeny mennyiségű talajvíz mozog. Ő is megállapítja, hogy a csapadékhullás és a talajvíz járása között nincs kimutatható összefüggés, s a csapadékhullás maximumai a talajvíz járásának csúcspontjait megelőzik. Az is megtörténik, hogy a talajvíz kulminációja éppen a csapadékminimum időszakában következik be. Ezek alapján Rónai arra következtetett, hogy az Alföld talajvíz-utánpótlása nem csupán magára az Alföldre hullott csapadékból származik, hanem annak jelentős részét a környező hegyvidékekre hulló csapadék nyújtja. Itt a csapadékvíz a kavics- és törmeléktakaróban felgyülemlik, majd hidrosztatikus nyomás révén áramlik az Alföld belseje felé. A víz a mélyből a rekesztő rétegek hézagain át juthat a felszínhez közelebbi rétegekbe. Ez a talajvízáramlás a geológiai felépítettség miatt nem zavartalan. Ez a víz néha nem is vezető felületek mentén, hanem az egykori folyók feltöltött földalatti medreiben halad előre. A víz ily módon történő mozgásával Rónai a szikesedésnek is egyik magyarázatát adja. A hidrológiai viszonyokat behatóbban ismertettem, mivel ezek befolyásolják legdöntőbben az egyéb természeti vonásokat, mint pl. a talaj milyenségét és változásait, vagy a növény- és állatvilág kialakulását. Az elmondottak ismeretére egyébként még a továbbiakban is szükségünk lesz, illetve azokra több ízben is hivatkozunk. Békés megye mezőgazdaságilag hazánk egyik legértékesebb területe. A Békés— Csanádi-löszhát jó fekete földjein régebben mi is sokat verejtékeztünk ugyan, mégsem volt soha ilyen kitűnően megmunkálva a föld, mint napjainkban. Ez utóbbi viszont a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, az erők okos összefogásának eredménye. A gyönyörű búzamezők és nagy hozamú kukoricatáblák között azonban számos olyan természeti érték is található, amelyeknek védelemben való részesítése Békés megyét a hazai természetvédelem terén is előkelő helyre emelte. S ez is Békés megye megértő Vezetőinek köszönhető. Bizonysága ennek a Békés megye Tanácsa által 1976-ban kiadott „Békés megyei természetvédelmi évkönyv" is. Országos jelentőségű rezervátumok itt pl. a szarvasi arborétum és a szabadkígyósi park, amelyek az üdülés és a környezetvédelem szempontjából is értéket jelentenek. Egyéb országos, sőt talán nemzetközi jelentőségű természetvédelmi értékekről a továbbiakban még szólunk. Orosháza A szorgalmas mezei munka mintaterülete. Ez nemcsak hazánkban, hanem külföldön is eléggé ismert. Sok külföldi ma már azt is tudja róla, hogy településelődje a török idők alatt szinte nyomtalanul elpusztult, de az az üldözött nép, amely 1744— tői itt hajlékolt talált, a pusztaság helyén a munka és a szorgalom őrhelyét alakította ki. Orosháza nemzetközileg is ismertté válásához nagymértékben hozzájárult az, hogy róla Nagy Gyula múzeumi igazgató fáradozásai nyomán 1965-ben két kötetből álló kitűnő monográfia jelent meg (32). 330