A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században

zsellér akart családostól áttelepülni.

27 Orosházáról 3 jobbágy és 3 zsellér kívánt átköltözni, az utóbbiakról azt írja az összeírás, hogy át is költöztek. Az orosháziak kimutatását a 8. sz. táblázatban közöljük.

28 8. táblázat Név A lakos fia, testvére stb. Zsellér Szakái Ferenc 3 — Virágos Tamás 1 — Juhász Pál 1 — Kocsis Pál — 1 Kovács János — 1 Ladiver János — 1 Összesen: 8 3 A házasságkötések számának emelkedése a tízéves adatok vizsgálatánál hasonló képet mutat a születésekhez. 1779-ig 10 évenként több mint százzal emelkedik a házasságkötések száma. 1770—1789 közötti két évtizedben stagnálást tapasztalunk, majd 1790—1799 között ismét a korábbi növekedési ütem látszik. A népesség belső mozgásának egyik érdekes területe a házassságkötés. Házasság révén 1744—1773 között, tehát közel 3 évtized alatt 34-en települtek be Orosházára. Származási helyeiket a 9. számú táblázatban közöljük. Legtöbben, amint a táblázatból látjuk, a környékbeli településekből (Hódmezővásárhely, Tótkomlós, Békéscsaba) érkeztek új lakóhelyükre. Nem szakadt azonban meg a kapcsolat az egykori dunántúli otthon helységeivel sem, hiszen innen is hoztak orosházi fiatalemberek feleséget. A népmozgalmi adatoknak az év 12 hónapja közti megoszlását, szezonalitását vizsgálva jellemző képet kapunk. A születések szezonalitásának 10 éves adatait a II. számú melléklet tartalmazza. A születések száma október hónapban volt a legmagasabb a vizsgált korszakban. Nem sokkal kisebb számban születtek gyermekek az év első három hónapjában, valamint augusztusban, szeptemberben. Az adatok azt mutatják, hogy a nyári, koraőszi nagy mezőgazdasági munkák idején (augusztus, szeptember, október) a fogamzások nagymértékben lecsökkentek, ezért születtek oly kevesen május, június, július hónapokban. A legtöbb házasságot az orosháziak november, illetve január hónapokban kötötték. A község zömében protestáns, így lakóinak házasságkötési szokásait kevésbé befolyásolták a katolikus ünnepkörök. Az év munkarendjének racionalizmusa határozta meg az esküvők időpontját. Emiatt alacsony a tavaszi és a nyári hónapokban kötött házasságok száma. A vizsgált időszak utolsó évtizedére némi változás látható. A legtöbb házasságot novemberben, októberben, januárban és februárban kötötték. (III. számú melléklet). A halálozások idényhullámzása sokban összefügg a másik két területtel. A születések magas maximumai a nagyarányú gyermekhalandóság miatt a halálozások maximumait is megmutatják. (IV. számú melléklet) A legtöbb haláleset októberben, az év első hónap34