A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században

9. táblázat Helység neve Férfi Nő összesen Békéscsaba 2 2 4 Debrecen 1 1 Hódmezővásárhely 5 4 9 Monor 1 1 Somló 1 1 Szarvas 1 1 2 Szentes 1 1 2 Szentlőrinc 1 1 Tótkomlós 6 2 8 Tótvázsony 1 1 Vadász 1 1 Vanyola 1 1 Vönöck 1 1 18 16 34 jában és a nyárvégi, koraőszi hónapokban volt. A születések magas száma mellett egyéb tényezők is szerepet játszottak az egyes időszakokban. A tavaszi hónapokban az elégtelen, vitaminszegény táplálkozás miatt csökkent ellenállóképességű öregek és gyermekek köréből szedik áldozataikat a különféle betegségek. A nyári, koraőszi időszak a higéniás viszonyok kezdetlegessége miatt ismét különböző járványoknak kedvezett. A születések kapcsolatban vannak a házasságkötések időbeli eloszlásával, hiszen az első gyermek a házasság első esztendejében a legtöbb családban megszületett. A XVIII. századi Orosháza népesedéstörténetének néhány legjellemzőbb kérdését kívántuk vizsgálódásunk tárgyává tenni. Az adatokból jól látható, hogy az 1744ben alapított település alig egy fél évszázad alatt 5000-nél nagyobb lakosságszámú helységgé nőtt. A lakosságszám növekedését váltakozó ütemű, adatokkal szegényesen bizonyítható bevándorlás és a nagy születésszámok ellenére is mérsékelt természetes szaporodás idézte elő. A népesség ilyen mértékű növekedése tehát a környéken nagyobb számban helyben maradó, a török hódoltságot átvészelő lakosság jelenlétét feltételezi. Enélkül az alacsony természetes szaporodás mellett nehezen tudjuk magyarázatát adni a XVIII. századi nagymértékű népességnövekedésnek. 35