A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Előfordulása: Eddig két biotop-csoportból került elő. Az orosházi Kis-Szék tartós Euglenophyta-tömegprodukciójában 1934. X. 7-én gyakorinak találtam (9). Második biotop-csoport Szeghalom határában a Kék-tó és a Koppány-rét szikesei, ahol két alkalommal mutatkozott (11). Először 1939. VI. 8-án, második alkalommal 1943. VII. 4-én. 7. Trachelomonas oroshazaensis Kiss I. (II. tábla 2.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 13—14. III. tábla 1—5, 1966. A lorica ovális vagy szabálytalan ovális, hátsó végén gyakran kicsúcsosodó, ritkán lekerekített. A membrána világosbarna vagy sötétbarna, felülete durván rögös. A felületből kiálló durva rögök hozzájárulnak a lorica alakja szabálytalan kialakulásához. Különösen jellegzetessége a magas és vastag falú gallér, amely alul széles és felfelé jelentősen összeszűkül. Emiatt úgy tűnik, mintha a gallér a lorica falának közvetlen folytatása lenne. A gallér ennek ellenére mindig külön kialakuló képződmény. Pereme csipkézett vagy szaggatott, színe megegyezik a lorica színével. A chromatophorok száma 8—12, pyrenoida nélküliek. A flagellum hossza a lorica hosszának kb. kétszerese. A lorica 21—29 um hosszú és 13—20 um széles. A gallér hossza 2,5—5,5 um, szélessége lent 7—9, felül 3—5 um. Diagnosis (17): Lorica ovális est, pone crebro in acutum exit. Membrana clarobrunnea vei fusco-brunnea, et nimis scabra et aspera est. Collare membranam crassum habet, et subter latum et supra valde angustum est. Chloroplastides 8—12 sunt, pyrenoida non est. Flagellum circa dupio longius quam lorica. Longitudo loricae 21—29 urn, latitudo eius 13—20 urn. Longitudo collaris 2,5—5,5 urn, latitudo eius subter 7—9 um, supra 3—5 urn. Előfordulása: E szervezetet a Dél-Alföld szikes vizeiben már sok esetben megtaláltam, azonban mindig a Trachelomonas scabra fajhoz vagy annak valamely alkategóriájához soroltam. Az 1966-ig elmúlt három évtized során e jellegeket eléggé konstansaknak és gyakoriaknak találtam, ezért célszerűnek láttam külön species - megkülönböztetését. (17). A Békés megyei szikes vizek mikrovegetációjáról készített munkámban (9) a XII. tábla 49—50. ábrája a Trachelomonas scabra illusztrációjaként szerepel, ugyanitt a 106. ábrán látható hasonló vastag gallérfallal ellátott egyed a Trachelomonas scabra var. ovata f. minor Defl. taxont szemlélteti. Az előfordulás helyei és dátumai: orosházi Kis-Szék (9) tartós Euglenophytavízvirágzásában 1934. X. 7.-től 1935. X. 31-ig gyakori volt. Itt ugyancsak gyakori volt az 1936-ik és 1937-ik esztendők nagy részében, valamint az 1959. V. 17.-én gyűjtött biosestonban. További előfordulásai: Orosháza—szőkehalmi Sóstó (12) 1937. VII. 26.; 1938. VI. 11., XI. 20.; 1939. VI. 7., XI. 8., XII. 22.; 1958. VIII. 28. Kardoskút-pusztaközponti Fehér-tó (17) 1939. VI. 5. Szeghalom-környéki szikes vizek (11) 1939. VI. 8., VIII. 14.; 1943. VI. 19., VII. 4.; Hajdúvölgyi-ér 1940. VIII. 3., Aranyad-ér Kardoskút határában 1939. XI. 7.; 1940. VIII. 8., X. 10., XII. 17.; 1942. VI. 10.; Harangos-ér a pusztaföldvári műút mellett 1943. VI. 10.; Szeged, Ballagi tó-sor 1956. VI. 5. 7/a Trachelomonas oroshazaensis var. bacillifera Kiss I. (II. tábla 3.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 14, III. tábla 6—8, 1966. A lorica ovális, hátul lekerekített vagy ritkán kissé csúcsosodó. Gallérja rövidebb, de hasonlóan vastag falú, felfelé haladtában összeszűkülő, mint a típus esetében. Megkülönböztető jellemvonása az, hogy a lorica egész felületét egyenlőtlen hosszú 340