A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről
pálcikák borítják, amelyek legfeljebb 2,5—3 um hosszúak, 1 um vastagok. A membrána világosbarna vagy sötétbarna, a chromatophorok pyrenoida nélküliek, számuk 1С—14. A fiagellum a lorica hosszának kb. kétszerese. A lorica gallér nélkül 18— 22 um hosszú és 16—20 um széles. A gallér magassága 2—3,5 um, szélessége alul 6—8 um, felül 4—6 um. Mivel a gallér rövidebb, felfelé nem szűkül össze olyan nagy mértékben, mint a faji típus esetében. Diagnosis (17): Differt a typo: lorica non aeque bacillis tecta est. Longitudo eorum maximo 2,5—3 um, crassitudo 1 um est. Membrana claro-brunnea vei fuscobrunnea est. Chloroplastides 8—12 sunt, sine pyrenoidibus. Fiagellum circa duplolongius quam lorica. Longitudo loricae 18—22 um, latitudo eius 16—20 um. Altitudo coliaris 2—3,5 um latitudo eius subter 6—8, supra 4—6 um. Előfordulása: orosházi Kis-Szék 1940. Vili. 19.; Hajdúvölgyi-ér 1939. IV. 12.; 1940. IX. 2.; 1941. VII. 9., X. 3.; 1942. IV. 14., IX. 8., XI. 18.; Harangos-ér „Forrás laposa" a Göbölyhajtó út mellett 1940. VI. 11., VIII. 9., X. 11., XII. 18.; Aranyadér Kardoskút határában 1939. VI. 5. ; 1940.VIIi. 8. ; Száraz-ér Református-kovácsháza és Végegyháza között 1939. VI. 29. (17). 8. Trachelomonas eurystoma Stein sec. Playf. var. puszi'afoeldvariensis Kiss I. (II. tábla 4.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 88, I. tábla 9, 1966. A faji típustól főként abban különbözik, hogy a loricát díszítő spirális pontsorok váltakozva durvábbak és finomabbak. Olykor azonban egyazon pontsoron belül is eltérések léphetnek fel, azaz: a durva pontokból álló sorban néhány finomabb pont is előfordul, vagy a finom pontsor ritkán durvább pontokkal tarkított. A chromatophorok száma 10—14. A lorica hossza 20—24 um, szélessége 16—19 um. Diagnosis: Differt a typo : series spirales punctorum alternis asperiores vei subtiliores. Longitudo lorical 20—24 /ли latitudo eius 16—19 цт. Altitudo coliaris. 2 /mi latitudo 5—6 /mi. Előfordulása: pusztaföldvári Harangos-ér 1935. XI. 7.; 1938. XI. 22.; 1941. IX. 10.; 1942. VII. 22., VIII. 5.; 1943. VI. 18.; Kardoskút Aranyad-ér 1941. VI. 10.; 1942. IV. 8., VI. 10. A durvább és finomabb pontsorok egymásra következése főként a pusztaföldvári biotopban volt jellegzetes, ezért megnevezésénél ezt figyelembe vettem (17). 9. Trachelomonas harangosiensis Kiss I. (II. tábla 5.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 26, VII. tábla 4, 1966. A lorica amforaszerű, elülső részén széles vállból gallérszerűen kifutó képződményt fejleszt. Oldalai kissé lapítottak, hátrafelé fokozatosan elkeskenyedik és tompa csúcsban végződik. A gallérszerű képződmény hullámos szegélyű. A membrána sárgásbarna vagy világosbarna, felületén rögszerű kiemelkedésekből álló spirális csíkok haladnak. A spirálcsíkok jobbra csavarodnak, menetemelkedési szögük eléggé nagy, ezért gyakran hosszanti lefutásúaknak látszanak. A lorica felénk forduló oldalán rendszerint 8 spirális rögsor látható. A rögök átmérője kb. 0,5 um. A spirális rögsorok között finoman pontozott spirális csíkok haladnak. Ezek száma is 8. A spirálok nem teljesen egyenletes lefutásúak. A chromatophorok száma 8—10, szabálytalanul poliedrikusak, pyrenoida nélküliek. A fiagellum a lorica hosszának másfélszerese vagy kétszerese. A lorica 26—30 um hosszú és 15—18 um széles. A gallérszerű pórus szélessége 4—6 um. 341