A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

3. Lyngbya kardoskutiensis Kiss I. (I. tábla 2.) Kiss I. 1970. Újabb adatok a Kardoskút-pusztaközponti Fehér-tó alga vegetá­ciójához. — Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 26—27, Tab. VIII. 2, 1970. A kékeszöld vagy kékesszürke trichomák egyenesek vagy kissé íveltek. A nyalka­burok fejlett, színtelen és igen merev. Külső rétege mindig nyálkás, amelyen a bak­tériumok epifitikusan sűrűn települnek. A trichomában a sejtek harántfalai csak igen nehezen észlelhetők. A sejtekben nagy granulumok találhatók, szabálytalanul szét­szórva. A trichoma szélessége 5—6 um, a sejtek hossza kb. 4-—5 um. Diagnosis (22) : Trichomae coeruleo-virides vei caesiae sunt rectae vei paulullum arcuatae sunt. Vagina explicata colore carens et admodum rigida est. Stratum extra­neum mucosum est, in quo bacteria dense considunt. In trichoma irregulariter, disperse magna granula inveniri possunt. Membranae transversae cellarum non vei modo vix videri possunt. Latitudo trichomae 5—6 ^m. Longitudo cellarum circiter 4—5 um. Előfordulása. E szervezetet első ízben a Kardoskút—pusztaközponti Fehér­tóban észleltem, ezért innen nevezem el. Itt a következő időpontokban fordult elő: 1960. V. 26.; 1962. V. 9., V. 29.; 1963. IV. 6.; 1964. V. 28.; 1965. V. 14 (22). Ez az alga eddig csak a kardoskúti Fehér-tóból ismert. Nem valószínű azonban, hogy csak ez a vidék volna egyetlen termőhelye, lokális areája. 4. Pelonemapseudovacuolatum Laut. var. kardoskutiensis Kiss I. (I. tábla 1.) Kiss I. 1970. Újabb adatok a Kardoskút—pusztaközponti Fehér-tó algavegetá­ciójához. — Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 19—21, Tab. I. 1—2. mikrophoto, Tab. II. 1—2. mikrophoto, Tab. HI. 1—2. mikrophoto, Tab. IV. 1—2. mikrophoto, Tab. VI. 6—7. A trichomák ritkán egyenesek, többnyire kissé íveltek. A hosszabbak enyhén hullámosan görbültek. Szélességük 4,5—6 um, azaz a faji típus trichomáinál több mint kétszerte szélesebbek. E variációnak is kivétel nélküli jellemvonása, hogy a trichomák a sejtek harántfalainál jelentősen befűződöttek. E befűződések többnyire ékszerűen élesek, szögletesen mélyek, olykor szabálytalanok, ritkábban lekerekítettek, de ekkor is mélyek. A sejt belsejében rendszerint egyetlen nagy pseudovacuolum található, amely többnyire szögletes kontúrú, ritkábban lekerekített, s általában a sejt térfogatának nagyobb részét kitölti. A vakuolumok alakja az egyes sejtek alak­ját is befolyásolja. A sejtek hosszmérete a trichoma szélességével többnyire meg­egyezik, ritkán kisebb vagy nagyobb. Olykor észlelhető, hogy két pseudovakuolum alakult, amelyek azonban többé-kevésbé fuzionálódtak. Diagnosis (22) : Latitudo trichomarum latitudine spéciéi plus quam duplo maior est. Mensura latitudinis : 4,5—6 um. Longitudo cellarum latitudini circiter par est, raro minor vei maior. Florem aquae quoque facere sólet. Előfordulása. Ezt az algát eddig csak a Kardoskút—pusztaközponti Fehér-tó phytoplanktonjában észleltem, ahol már terjedelmes vízvirágzást („flos aquae") is alkotott. Észlelésének időpontjai: 1960. V. 26.; 1962. V. 9.; 1964. IV. 8., XII. 29.; 1965. V. 14.; 1968. V. 19. Vízvirágzásos tömegprodukcióját két alkalommal, 1962. V. 9-én és 1964. IV. 8-án észleltem. Mindkettőt a Fehér-tó délnyugati, elszélesedő végénél. Itt a Pelonema trichomái mérhetetlen egyedszámmal annyira felszaporodtak, hogy tömegjelenlétükkel az itt betorkolló csatorna vizét, s azon túl a partmellék víz­felületét világos szürkészöldre színezték. A bioseston a felületen külön réteget al­kotott, világosabb és sötétebb csíkozottsággal (22). 336

Next

/
Thumbnails
Contents