A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Az 1964 tavaszán fellépett víz virágzás ban a trichomák kialakulása különösen nagymérvű variabilitást mutatott. Az ékszerűen befűződő trichomák mellett gyakoriak voltak a lekerekedett befűződéssel rendelkezők is. Ritkán egyazon trichomában mindkét befűződési típus megtalálható volt, s ez a körülmény a külön forma felvételét nem indokolta. A jelenség értelmezése még külön vizsgálódást igényel. 5. Trachelomonas bekesiensis Kiss I. comb. nov. (I. tábla 9.) ( = Trachelomonas scabra ssp. bekesiensis Kiss I.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 18, Tab. V. 1—3., 9—10, 1966. Kiss I. Békés vármegye szikes vizeinek mikrovegetatiója. I. Orosháza és környéke. Die Mikrovegetation der Natrongewässer des Comit. Békés. — Folia Cryptogamica 4/2, p. 233, Tab. XII. 85—95, 1939. A lorica csaknem gömb alakú vagy szabálytalanul ellipszoidikus, olykor lapított oldalakkal. Gallérja alacsony, igen széles és felfelé kissé össze is szűkül, s valamivel világosabb színű, mint a lorica fala. A membrana vörösbarna vagy barna, olykor szürkés árnyalattal. Felülete egyenlőtlenül rögös. A lorica szilárdsága csekély, s többé-kevésbé hálószerű díszítettséget vagy szerkezetet mutat. Mivel e díszítettség többnyire a szabálytalanul lapított oldalú egyedeknél észlelhető jól, feltételezhető, hogy e szerkezeti jellemvonás és a fal kisebb fokú szilárdsága összefüggésben áll. A flagellum igen hosszú, háromszor vagy négyszer hosszabb lehet a lorica hosszánál. A lorica mérete gallér nélkül: hosszúság 14—25 цт, szélesség 17—23 цт. A gallér magassága 1,6—3 um, szélessége 5—8 um között ingadozik. Diagnosis (9): Forma loricae admodum varia est: ovális, sphaerica, cordiformis, nonnumquam in directione axis longitudinarii depressa; fúlva et irregulariter scabrosa in quibusdam locis subtiliter reticulata est. Collare relative magnum et crassum, cylindricum vei versus partem superiorem angustius. Stabilitás loricae parva est. Flagellum ter vei quater longius est longitudine loricae. Dim. : 14—25X17—23 um. Collare: 1,6—3X5—8 цт. Előfordulása: Békés megyében többfelé, trágyalével többé-kevésbé szennyezett szikes vizekben fordult elő. Különösen gyakori volt Orosháza nyugati szegélyén a Kis-Székben, ahol tömegprodukciókban igen nagy variabilitással jelentkezett. Tömegalkotója volt az 1935. VII. 19-én észlelt tömegprodukciónak, amelyben az Euglenophytonok vitték a vezető szerepet. A Kis-Székben tömegalkotó volt még a következő észlelések alkalmával: 1935. VIII. 14., VIII. 28.; 1936. VIII. 9., VIII. 25., IX. 28. (9). Egyéb előfordulásai még a Tiszántúli Dél-Alföldön : Pusztaföldvári Harangos-ér „Forrás laposa" az akkori Göbölyhajtó út mellett 1941. VII., 3.; 1943. VI. 18.; Hajdúvölgyi-ér 1941. VII. 9.: Gyopáros 1952. VII. 11.; 1953. VI. 30.; 1954. IV. 12., VI. 20. (13). A sejtosztódás után tapasztalható volt igen gyakran, hogy mindkét utódsejt elhagyja a loricát, azonban az egyik aktívabb, mint a másik. Ilyenkor jól észlelhető volt, hogy a chromatophorok pyrenoida nélküliek, elliptikusak vagy korongszerűek, számuk 8—12 között ingadozik. A paramylumok szemecske vagy pálcika alakúak, s a sejtben igen nagy számban fordulnak elő. A szaporodás alkalmával többféle morfológiai abnormitás is előfordult, amelyekről azonban nem szólok (9, 17). 5/a Trachelomonas bekesiensis Kiss I. var. cordiformis Kiss I. (I. tábla 10.) Kiss I. 1966. Trachelomonas-félék a Dél-Alföldről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei p. 19. Tab. V. 4—5, 1966. 337