A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről
A tiszántúli Dél-Alföld szikes vizeit vizsgálva nemcsak újnak mutatkozó algákat találtam, hanem fokozatosan eljuthattam a szikeskutatás olyan területeire is, amelyek már inkább hidrológiai, pedológiai és geobotanikai vonatkozásúak, s bizonyos mértékig ezek is újaknak látszó jelenségek felismeréséhez vezettek. Főként természettudományi szempontból így váltak ismertté vagy nevezetessé azok a Békés megyei, illetve orosházi és Orosháza környéki területek, amelyekről több évtizedes vizsgálataim során néhány algataxont elneveztem. A növényfajok és alkategóriái névadását a nemzetközi botanikai nomenklatúra szabályozza (39). Kimondja, hogy a növénynevek latinok, illetve latin nevekként kelendők. Valamely növényfaj tudományos neve kettős (binominális), amely a nemzetség vagy genus nevéből és a faj (species) megkülönböztető nevéből mint specifikus jelzőből áll. A faji nevek biner kombinációk, amelyeknek írásakor a betűkön ékezetek vagy más diakritikus jelek nem használhatók. Tehát az á, ä, é, ö, ü betűket a, ae, e, oe, ue-re kell átírni. Ennek a következőkben mi is mindig eleget teszünk. Ha a nemzetség (genus) neve után a fajt (species) vagy annak alkategóriáját megkülönböztető specifikus jelző valamely földrajzi terület neve, akkor a species-név képzésére az -ensis, ianus, icus, -nus képzőket kell alkalmazni. A kevésbé ismert földrajzi helynevek használata kerülendő, ha az illető hely a fajnak nem kizárólagos elterjedési területe. Persze ezt az elnevezés idején még kevésbé lehet megállapítani, az elterjedés tisztázása még esetleg sok-sok vizsgálatra vár. Mindenesetre a következőkben a földrajzi helynevek használatát indokolni fogjuk azoknak a természeti vonásoknak a részletes felsorolásával vagy jellemzésével, amelyek az illető területet hazai és esetleg nemzetközi viszonylatban is nevezetessé teszik. A következőkben felsorolom a Békés megyéről, Orosházáról vagy Orosháza környéki területekről elnevezett algákat, bemutatom az elnevezésben szereplő területek nevezetességeit, részletesen jellemzem az algataxonokat, majd a vízfeltörések hidrológiai, hidrobiológiái, pedológiai és geobotanikai vizsgálata jelentőségéről szólok. II. Az új algák felsorolása és az elnevezésben szereplő területek nevezetességeinek leírása Békés megyéről, Orosházáról és Orosháza környéki területekről összesen 12 algataxont neveztem el. Ezek közül 6 új faj (nova species), 5 új változat (nova variáció) és 1 új alak (nova forma) minősítést nyert eredetileg. A későbbiek során az új változatok közül egy csupán forma minősítést kapott, így a fajok és alkategóriáik számszerű megoszlása a következőképpen módosult: 6 új faj, 4 új változat és 2 új alak. Három földrajzi területről elnevezett fajon belül még összesen 5 olyan változat is előfordult, amelyek nem földrajzi hely után nyerték nevüket. Ezekről is szólok, így összesen 17 taxon kerül ismertetésre. A 12 taxon közül Békés megyéről 3, Orosházáról 2, Orosháza környéki területekről pedig 7 taxon nyerte nevét. Ezek helyek szerinti felsorolása a következő : Békés megyétől nyerték elnevezésüket : 1. Oscillât oria bekesiensis Kiss I. 2. Trachelomonas bekesiensis Kiss I. comb nov. 2/a Trachelomonas bekesiensis var. cordiforrni s Kiss I. 2/b Trachelomonas bekesiensis var depressa Kiss I. 3. Trachelomonas scabra Playf. var bekesiensis Kiss I. 328
