A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Szenti Tibor: Újabb levéltári adatok a vásárhelyi pusztáról (1775–1859)

A Puszta betelepültsége 1858-59-ben Határrész megnevezése tanya száma szoba száma megjegyzés Pusztaszéli dűlő 34 34 — Tanya széli dűlő 3 3 — Szőllösi Dűlő 7 7 — Nagy Tatár Sánczi dűlő 16 16 — Aranyadhalom dűlő 18 22 1 tanya már ekkor „lerontatott"! Baraczkos Dűlő 14 14 — Hatablaki Kápolna 12 12 1 tanya „elpusztult". Peczértésháti Dűlő 24 28 1 szárazmalom. Dobsa Sámuelnénak van egy 3, két 2, és egy 1 szobás tanyája. Kardoskút dűlő 9 9 — Aranydad dűlő 24 24 — Czinkus Dűlő 8 8 — Mózeshalom Dűlő 17 19 Lengenfelder József tanyája 3 szobás Kisbogárzó Dűlő 18 21 Csajághy Mártonnak van egy 4, egy szobás tanyája pedig 3 darab Nagybogárzó Dűlő 14 15 — Csárpatelek Dűlő 10 10 — Sóstó Dűlő 3 3 — Sásosbogárzó Dűlő 5 5 — Fecskés 12 12 — Sóstóparti halom 8 11 a Kutasi Csárda 4 szobás Kanász halom 6 6 — Sóstó farki 9 10 1 szárazmalom Szőke halom 17 19 Maczelka Jánosnak van egy 3 szobás tanyája. Kápolna 8 8 — Pósa halom 9 9 — Kakas szék .— — uradalmi úsztató Kútvölgyszék ér 10 10 — Kakas szék halom 5 5 — Kis halom 5 5 — Laczi telek 2 2 —. Pusztai fekete malom 3 4 1 szárazmalom Hármas határ 9 9 — Lebuki 7 7 — Boros szék 6 6 — Apró halom 4 4 — Pusztai vöröshalom 12 12 — Mágocs oldal 15 15 — Összesen: 383 404 3 szárazmalom 2 elpusztult tanya. V. Betyárkodás A vásárhelyi Puszta nemcsak a két helység: Vásárhely és Orosháza, de a DélAlföld egyik legjelentősebb betyárfészke volt másfél évszázadon keresztül. A pusztai betyárok miatt — mint azt Szabó Ferenc

35 írja — a vásárhelyi Tanácshoz gyakran fordultak a környező városok és megyék panasszal. A Pusztán, akár szerte az országban, a betyárkodás gyökerei a történelmünkben jóval mélyebbre nyúlnak vissza, mint a pejoratív értelemben használt betyár szó elterjedése. A hódoltságot követő291