A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Szenti Tibor: Újabb levéltári adatok a vásárhelyi pusztáról (1775–1859)

A parasztság egy jelentős része már a XIX. század első felében a tanyán lakott. A nem istállós állatait kiverte a Pusztára, ahol az elkülönítés után ezeknek szállást, magának előbb gunyhót, majd tanyát; gyakran azonnal tanyát épített. Egyik fia örökölte a „nagy tanyát" ami a szállásföldeken évtizedekkel azelőtt épült, a másik fia pedig a pusztait. Sok vásárhelyi család nem tartott igényt a pusztai járandóságára, mivel vagy távol esett a várostól, tanyától, vagy olyan rossz minőségű volt, hogy nem kívánt vele vergődni. Ezeket a földeket vagy bérbeadták, vagy végleg eladták. Akik ezekre a földekre igényt tartottak és rögtön jelentkeztek, a nagy vitalitással és vagyonszerzési vággyal rendelkező orosháziak voltak. A Puszta egy igen jelentős része a XX. század elejére már az ő tulajdonukba ment át. 1855. áprilisában pl. ezt a hirdetést olvashatjuk :

30 „833. 13/K.v.ü. Április 15

én haszonbérbe adatik: 2

or Fehér tó, 3. Kakas szik, 4. Nagy bogárzó 5. Sós tó" A terméketlen, szikes terület nem igen kellett, hiszen 1855. júniusában az előbbi hirdetésben jelzett pusztai területek egy része még mindig kiadó volt:

31 48 „Hmvásárhely város birtokában lévő úgynevezett íehér tó 222 hold és nagybogárzó 76 hold ma dú. 3 órakor 2 évre haszon bérbe kifog adatni ár verés útján." Végül bemutatunk egy tipikus hirdetési részletet 1856-ból is, amely a Puszta kiárusítását példázza:

32 „146/p. 248 11. Víg Mihály 13- hold pusztai jó járandóságát eladta Orosházi lakos Bors Istvánnc.k. — 17. Kenéz János megvette Varró Antal 5250 sz. a: tanyaföldje után járó pusztai rossz járandóságát. — 18. Bartók Imre megvette Farkas András 2060 sz. a: háza után járó pusztai pótjárandóságát. 20. Forrai Ferencz megvette Pásztor János 490 négyszögöl pusztai pót földjét." Az orosháziak erőteljes betörése a vásárhelyi Pusztára, jellemző egy 1853-ban kelt panszuk alapján is, amit „Orosháza községe elöljárói" nyújtottak be a vásárhelyi tanácsnak, hogy az ő könnyebb közlekedésük érdekében a kiosztott Puszta vásárhelyi részéből másfél öl széles határutat adjanak át. A vásárhelyiek ezt a kérést teljesítették, íme a panaszbeadvány szövege:

33 ...,,a legelő kiosztása alkalmával, — az orosházi tanyák alatt, és onnan le egész a Földvári határig sehol határ út ki nem hagyatván, az által az orosházi és földvári közlekedés elzáratott, melly út hiány miután Orosháza községe lakossaikat nem csekély sérelmükre lenne, — ezen sérelem orvoslása tekintetéből kérik Orosháza Községe Elöljárói, az említett határ vonalon a határ utat 1 és fél öl szélességben a vásárhelyi határon kivágattatni;" Az évtized végére a vásárhelyi Pusztán jelentősen megnövekedett az állandó épületekkel, tanyaházzal rendelkező tanyák száma. (Erről egy 1858—59-ből származó, részletes adónyilvántartási kimutatás maradt a levéltárban, amiből a Pusztára vonatkozó összes adatot, az ott leírt sorrendben, táblázatba gyűjtve közöljük :

34 Két szobás tanya volt 2. Három szobás 3. Négy szobás 2. (Egy szoba évi adója 15 xr. volt.) Végezetül idekívánkozik még két adat a vásárhelyi Pusztáról. A következő évtized végére, 1869-ben már 4054 betelepült lakosa volt és 1884-ben a Pusztaszéli úttól keletre kereken 1000 tanyában folyt a termelés. 290