A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században

családnevet kaptunk, olyanokat, amelyeknek viselői az összeírásokban nem szerepeltek. Az elvégzett forráskritikai elemzés eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes források időpontjában a feltételezett összes családszámnak átlagosan 57,3 %-át az összeírások, 21,5%-át az összeírások összevetése és 31,4%-át az anyakönyvek segítségével kaptuk. A családok átlagos nagyságát Kováts Zoltán kutatásai alapján 4,5 főnek vettük.

15 A 3. számú táblázatban közölt lakosságszámot ennek segítségével számítottuk ki, illetve becsültük meg. (Az 1771-es év számított adatai ellentmondanak a későbbi adatokkal. A probléma kulcsát az anyakönyvből nyert adatokban kell látnunk. A 464 családnév között, a halotti anyakönyv hiánya és az elvándorlásra utaló források nemléte miatt olyanok is lehettek, akiknek haláláról, illetve elvándorlásukról nem tudunk. Ezért az anyakönyvekből kimutathatók száma valamivel nagyobb a valóban ott is élőkénél. Az ellentmondás feloldása további kutatás feladata.) Részletezőbb képet kapunk Orosháza lakóiról a Mária Terézia uralkodása alatt készített lélekszámösszeírásból. Mária Terézia 1754-től több rendeletben kötelezte az egyházi és a világi hatóságokat, a népesség számbavételére.

16 Ezek jórészét azonban Magyarországon nem hajtották végre, a megyei levéltárakban maradt Conscriptio Animarumok azonban azt mutatják, készültek hazánk területén is a népességről adatfelvételek. Békés vármegye közgyűlési irataiban 67/1774. szám alatt megmaradt a népességösszeírások megyei összesítője az 1773-as évről. Keletkezéséről csak annyit tudunk a megye alig olvasható, rongálódott közgyűlési jegyzőkönyvéből, hogy az adatokat a Helytartótanácsnak kellett felterjeszteni. A táblázatos kimutatás mellett minden községben feljegyezték a népesség növekedését és fogyását mutató adatokat is. (Ez gyakorlatban a születések, halálozások kimutatását jelentette.) Az összeírás a népesség vallási, társadalmi, nem és kor szerinti megoszlását tartalmazza. Eredeti beosztásában közöljük a 4. számú táblázatban. Az adataiból jól látszik, hogy az összeírt népesség nagyobbik hányada (83,8%) helybeli közrendű, vagyis jobbágy. A községben élő tisztségviselők, honoráciorok kimutatása hiányzik az összeírásból. A jobbágyok között sem különbözteti meg az egyes kategóriákat. (Telkes jobbágy, házas, hazátlan zsellér, stb.) Az összlakossághoz viszonyítva kis számban vannak jelen a községben a szolgák, szolgálók (7,0%). Megdöbbentő adat viszont, hogy a 260 fős létszámnak csaknem háromnegyed része 15 éven aluli. A társadalmi ranglétra legalján levő szegények, házaknál koldulók 0,08 %-át teszik ki az összeírt népességnek, csaknem egyharmaduk 15 év alatti! Az adatsorból az is kitűnik, hogy a község lakosságának 98,6 %-a evangélikus vallású és csupán szerény töredéke görögkeleti. Katolikusok az összeírás szerint ekkor még nem éltek Orosházán. A lakosságot életkora szerint csak két kategóriába sorolják be (felnőtt és 15 éven aluli). Az összeírtak 50,7 %-a 15 éven aluli, tehát egy zömében produktív korú népességgel állunk szemben. A századot jól jellemzi a nemek aránya. Ezer nőre 1123 férfi jut, kifejezett férfitöbbletről beszélhetünk. Az összeírtak összes száma 3676 fő. A község össznépességszámának csak némi kiegészítéssel fogadhatjuk el. Mindenképpen hozzá kell számítani a kimaradt kategóriákat, a tanítókat, a falu tisztségviselőit, az értelmiségieket, az uradalmi embereket. Sőt az összeírásban szereplő szolgák, szolgálók száma sem bizonyos, hogy pontosan lett megállapítva, mert jórészük a tanyásodás előrehaladtával nem is a községben él. Nem történik említés a pásztorokról sem, akik a nagyhatárú község földjein és a távolabb bérelt legelőkön az állatokkal jártak. Márpedig a XVIII. századi Orosháza megélhetésének egyik alapja éppen az állattartás volt.

16 Kimaradtak az iparűzők és a kereskedők is, akik ugyan vékony rétegét képezték a korabeli Orosháza társadalmának, mégis számolnunk kell velük így megalapozottnak látszik az a következtetés, hogy minimálisan 4000 lakossá kell számolnunk. 28