A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Jároli József: Orosháza népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században

4. táblázat Helybeli közrendűek Szolgák, szolgálók, Szegények házaknál koldulók Papok, egyházi szolgák, pópák, prédikátorok és Összesen Mindösszesen 1. 2. 1. 2. 1. 2. Fele- Gyermekük ségük 1. 2. 1. 2. Katolikus Férfi Nő Protestáns Férfi Nő: Összesen: 829 889 840 773 1669 1662 72 110 18 60 90 170 11 6 10 4 21 10 1 — 1 1 — 1 2—2 913 1006 869 838 1872 1844 1919 1707 3626 Görögkeleti Férfi Nő Összesen: 17 9 11 13 28 22 17 9 11 13 28 22 26 24 50 Görögkeleti Férfi Nő Összesen: 17 9 11 13 28 22 — — — — _____ 17 9 11 13 28 22 26 24 50 Férfi Nő Összesen: 17 9 11 13 28 22 17 9 11 13 28 22 26 24 50 Férfia Nők: összesen: összesen: 846 898 851 786 72 110 18 60 11 6 10 4 1 — 1 1 — 1 930 1015 880 851 1945 1731 Mind összesen: 1697 1684 90 170 21 10 2 — 2 1810 1866 3676 1. Idős (felnőtt) 2. 15 év alatt Éppen a Consccriptio Animarumok pontatlansága késztette az ország tényleges állapotát megismerni törekvő II. József császárt, hogy 1784. május 1-én elrendelje a népszámlálást. Amint az uralkodó a magyar főkancellárhoz intézett leiratában megjegyzi, az ország népességét pontatlanul írták össze, a megyék és az egyházak kimutatásai rosszak, noha ezen alapul az adórendszer.

17 Az összeírás lebonyolítása 1784— 1787 között történt meg.

18 Az adatok az 1784—85-ben elvégzett összeírás 1787. évi revíziója nyomán kerültek be a történeti statisztikai irodalomba.

19 A népszámlálás katonai segédlettel, idegen összeíróbiztosokkal, a megyék ellenállása közepette zajlott le. Egyik célja éppen az újoncjutalék helyesbítésére irányuló adatgyűjtés volt, ami miatt részletesen a férfinépesség adatait vették fel.

20 A népszámlálás adatai felhasználásával további ismereteket szerezhetünk a község lakóiról. A házak és a háztartások számának összevetése azt mutatja, hogy 1 házra 1,1 háztartás jut, valamivel alacsonyabb mint az országos átlag (1,22). Egy házban átlagosan 6,1 fő lakik (6,45). A háztartások lélekszáma átlagosan 5,3 fő (5,28). Az adatok azt mutatják tehát, hogy egy házban nem egy család, hanem különféle rokonsági fokozatban levő családtagok, sőt idegenek is lakhattak, egy háztartást alkotva. Meglétét ebben az időszakban is a mezőgazdasági termelés munkaerőszükséglete tette indokolttá. A nemek aránya ez időben is férfitöbbletre utal, bár kisebb mértékú mint közel 10 évvel korábban. (1000 nőre 1091 férfi jut.) A társadalmi tagozódás szoros kapcsolatban van a lakosság fő foglalkozásával. A férfiak és fiúgyermekeik jelentős része mezőgazdasági foglalkozású, illetve ilyen családba született és él. Szembeötlő a zsellérek nagy száma a községben, ami a telekaprózódással és annak 29