A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Kovács Gyula: Békés megye Molluska-faunájának alapvetése

Elterjedése : Észak- és Közép-Európa Megyei előfordulása: Békéscsaba: Körgát csatorna a békési zsilipnél 1960. 2. 20. (324) — Békéscsaba. Sikony: Körös csatorna 1964. 4. 5. (1) — Körösladány : Sebes Körös 1969. 10. 31. (3) — Szarvas: Holt Körös 1971. 11.11. (1) — Békéscsaba: Körös csatorna a KISZ-tábornál 1965. 8. 15. (2) A megye különböző vizeiben szórványosan fordul elő. A gyűjtés eredménye 69 csiga- és 10 kagylófaj 26 349 egyedszámmal, mely öszszesen 847 lelőhelyi adatot (tételt) jelent. A gyűjtött anyag a kezelésükre és tárolásukra vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével a saját gyűjteményemben nyert elhelyezést. A megyei Mollusca-anyag ökológiai értékelése 1. Vizi fajok A vizi fajok száma 32 (az egész fauna 41 %-a). Általában ubiquisták, a hazai álló és lassan folyó vizekben mindenütt megtalálhatók. Kifejezetten folyami fajok csak elvétve fordulnak elő, láplakók ugyancsak néhány fajjal képviseltek területünkön. A különböző típusú vizek faunája között lényeges, karakterisztikus különbség alig van. Említést érdemelnek a megyéből csak néhány helyről előkerült Ferrissia wautieri, Anisus vortex és Hippeutis complanatus. A Physa acuta, mint az ország területére behurcolt faj az utóbbi időben igen elszaporodott, jól bírja a vizek szennyezettségét, az asztatikus viszonyokat és jóval életképesebbnek mutatkozik testvérfajánál a Physa fontinalisnál, mely a tapasztalatok szerint kiszorulóban van. 2. Nedvességkedvelö szárazföldi csigák Ebbe az ökológiai egységbe az amfibikus, tehát a legkülönbözőbb vizek partján a nedves talajon és a talajfelszín alatt élő subterrán csigák sorolhatók. Fajszámuk csekély (12 faj, 15%), ebből is a Vitrea crystallina és a Perforatella rubiginosa csak a Körösök hordalékából ismert. A nedvességkedvelő szárazföldi csigák legérdekesebb fajai az Oxyhilus inopinatus és az Oxychilus hydatinus. Az előbbi misztikus voltánál fogva, mert élő állapotban egyetlen példánya sem került még elő, noha egészen friss héjai azt bizonyítják, hogy biztosan él a területünkön, utóbbi pedig az ország területére nézve új fajnak tekinthető. Ellentétben az irodalomban közölt életmódtani adatokkal, melyek szerint, mint mondtán elem kövek között és alatt megbújva él, nálunk vakondtúrásokból kerülnek elő élő frisshéjú példányai. Valószínűleg itt subterrán viszonyokat kedvel, a talajban élő gombafonalakkal, esetleg állati maradványokkal táplálkozhat. Valószínű, behurcolás utján került hozzánk. 3. Ligeti-erdei csigák 11 fajjal képviseltek a területen, mely a megyei fauna 14%-át teszi ki. Békés megye erdőségei közül a Gerla-Doboz-gyulai erdőséget kell kiemelnünk faunisztikai szempontból, mert a ligeti-erdei fajok itt találhatók a legteljesebb számban, a többi erdőségben hasonló a populációk összetétele, inkább szegényebbnek mondhatók. A rendkívül csekély és jellegtelen fajszámot azzal magyarázhatjuk, hogy ezek az erdőségek kialakulásukat illetően másodlagosak, meglehetősen szárazak és intenzív fakitermelő tevékenység folyik bennük. Jelentős részük tölgyes, ami a csersav-tartalomnál fogva sem kedvez a Puhatestű-közösségek elterjedésének. Inkább a vadkörtésakácos-kőrises állomány avarszintje alkalmas biotóp cönózisok kialakulására, vi80