A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Kovács Gyula: Békés megye Molluska-faunájának alapvetése

Elterjedése : Észak- és Közép-Európa Megyei előfordulása: Békéscsaba: Körgát csatorna a békési zsilipnél 1960. 2. 20. (324) — Békéscsaba. Sikony: Körös csatorna 1964. 4. 5. (1) — Körösladány : Sebes Körös 1969. 10. 31. (3) — Szarvas: Holt Körös 1971. 11.11. (1) — Békés­csaba: Körös csatorna a KISZ-tábornál 1965. 8. 15. (2) A megye különböző vizeiben szórványosan fordul elő. A gyűjtés eredménye 69 csiga- és 10 kagylófaj 26 349 egyedszámmal, mely ösz­szesen 847 lelőhelyi adatot (tételt) jelent. A gyűjtött anyag a kezelésükre és tárolá­sukra vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével a saját gyűjteményemben nyert elhelyezést. A megyei Mollusca-anyag ökológiai értékelése 1. Vizi fajok A vizi fajok száma 32 (az egész fauna 41 %-a). Általában ubiquisták, a hazai álló és lassan folyó vizekben mindenütt megtalálhatók. Kifejezetten folyami fajok csak elvétve fordulnak elő, láplakók ugyancsak néhány fajjal képviseltek területünkön. A különböző típusú vizek faunája között lényeges, karakterisztikus különbség alig van. Említést érdemelnek a megyéből csak néhány helyről előkerült Ferrissia wauti­eri, Anisus vortex és Hippeutis complanatus. A Physa acuta, mint az ország terüle­tére behurcolt faj az utóbbi időben igen elszaporodott, jól bírja a vizek szennyezettsé­gét, az asztatikus viszonyokat és jóval életképesebbnek mutatkozik testvérfajánál a Physa fontinalisnál, mely a tapasztalatok szerint kiszorulóban van. 2. Nedvességkedvelö szárazföldi csigák Ebbe az ökológiai egységbe az amfibikus, tehát a legkülönbözőbb vizek partján a nedves talajon és a talajfelszín alatt élő subterrán csigák sorolhatók. Fajszámuk csekély (12 faj, 15%), ebből is a Vitrea crystallina és a Perforatella rubiginosa csak a Körösök hordalékából ismert. A nedvességkedvelő szárazföldi csigák legérdeke­sebb fajai az Oxyhilus inopinatus és az Oxychilus hydatinus. Az előbbi misztikus vol­tánál fogva, mert élő állapotban egyetlen példánya sem került még elő, noha egészen friss héjai azt bizonyítják, hogy biztosan él a területünkön, utóbbi pedig az ország te­rületére nézve új fajnak tekinthető. Ellentétben az irodalomban közölt életmódtani adatokkal, melyek szerint, mint mondtán elem kövek között és alatt megbújva él, ná­lunk vakondtúrásokból kerülnek elő élő frisshéjú példányai. Valószínűleg itt subter­rán viszonyokat kedvel, a talajban élő gombafonalakkal, esetleg állati maradványok­kal táplálkozhat. Valószínű, behurcolás utján került hozzánk. 3. Ligeti-erdei csigák 11 fajjal képviseltek a területen, mely a megyei fauna 14%-át teszi ki. Békés me­gye erdőségei közül a Gerla-Doboz-gyulai erdőséget kell kiemelnünk faunisztikai szempontból, mert a ligeti-erdei fajok itt találhatók a legteljesebb számban, a többi erdőségben hasonló a populációk összetétele, inkább szegényebbnek mondhatók. A rendkívül csekély és jellegtelen fajszámot azzal magyarázhatjuk, hogy ezek az er­dőségek kialakulásukat illetően másodlagosak, meglehetősen szárazak és intenzív fa­kitermelő tevékenység folyik bennük. Jelentős részük tölgyes, ami a csersav-tartalom­nál fogva sem kedvez a Puhatestű-közösségek elterjedésének. Inkább a vadkörtés­akácos-kőrises állomány avarszintje alkalmas biotóp cönózisok kialakulására, vi­80

Next

/
Thumbnails
Contents