A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

AGROSTIO-ALOPECURETUM PRATENSIS (Soó 33) 47 Nedves, szolonyecesedő réti-talajú ecsetpázsitos kaszáló A megye szikes laposainak vakszik- és szikfok zónája s a rajta kialakuló jellemző sziki növényzet nem mindig alakul ki a laposok partközeli szakaszán (9. ábra), mert az elszikesedés mértéke nem megfelelő megjelenésük biztosítására. Ebben az esetben az ecsetpázsitos kaszáló közvetlenül a keresztül szolgáló ürmöspuszta szomszédságába kerül. 9. ábra. Szikes lapos növényzetének zonáció rendszere vakszik- és szikfok zóna nélkül. 1. Sziksalátás változatú ürmöspuszta. 2. Sziksalátás változatú ecsetpázsitos. 3. Mézpázsitos változatú ecsetpázsitos. 4. Típusos ecsetpázsitos sziki kaszáló. 5. Hernyópázsitos sziki kaszáló Abb. 9. Zonensystem der Vegetation einer tiefgelegenen Salzpussta ohne Salzerde- und Sikfokzone. 1. Artemisio-Festucetum pseudovinae limonietosum. 2. Agrosti-Alopecuretum pratensis limonietosum. 3. Agrostio-Alopecuretum pratensis puccinellietosum. 4. Typische Salzmähwiese aus AgrostiAlopecuretum pratensis. 5. Salzmähwiese aus Agrostio-Beckmannietum A megye szikes laposain három kaszálótársulás különíthető el. Differenciálásukat elsősorban az eltérő vízelboríttottság mértéke teszi lehetővé. A belvízerózió hatására e terület eredeti térszíne olymértékben került lehordásra, hogy a sóakkumulációs réteg is lepusztult. így ezek a sziki kaszálótársulások olyan réti talajt indikálnak, melyben a nátriumsó tartalom alacsony, s a szolonyecesedési folyamatok csupán kezdeti stádiumban vannak. Cönoszisztematikai genetikájukat teintkve a Körösök és a Maros hullámterein elterjedt rétekkel hozhatók kapcsolatba. A sziki kaszálók felső zónáját alkotja az Agrostio-Alopecuretum, melynek optimális életfeltételeit a nyár elejéig megmaradó felszíni víz biztosítja. így a szerephez jutó pseudohalofitonok között a vízigényes higrofiton fajoké a vezető szerep. Alsó gyep44