A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)
Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk
szintjében tömeges fellépésű a névadó tarackos tippan, mely az indás pimpóval (Potentilla reptans), együtt fordul elő. Az asszociáció karakterfajai is ebben a szintben találhatók, mint a higro-asztenohalofita postusi endemikus alfaj a sziki kányafű (Rorippa silvestris ssp. kerneri), a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus) ritkábban a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) is. A tulajdonképpeni szénatömeg adó s a szálfüvek szintjét elfoglaló ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) nedvesség igény tekintetében szélesebb ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik így e szikes laposok vízrendezése után, legelőgyepként is hosszabb időn át megmarad. Differenciális fajként lép fel állományaiban az alsó talajréteg fokozódó sókoncentrációját indikáló Limonium gmelini s a legelésző állatok taposását elviselő eperhere (Trifolium fragiferum), a sziki szarvaskerep (Lotus tenuis) stb. — Hasonló termőhelyi viszonyokat jelez a mézpázsit elszaporodása is (9. ábra 2., 3. részlet). 10. ábra. Típusos ecsetpázsitos sziki kaszáló állománya Abb. 10. Bestand einer typischen Salzmähwiese mit Agrostio-Beckmannietum A típusos ecsetpázsitos kaszáló (10. ábra) feltárt talajszelvényének laboratóriumi vizsgálatai szerint gyökérzónája gyakorlatilag sószegény, mert az összes-só tartalom nem éri el a 0,10%-ot. s az akkumulációs rétegben sem magasabb 0,15%-nál. A mézpázsitos és sziksalátás változatú ecsetpázsitos talajaiban — különösen a felhalmozódási szintben — már magas értékek jelentkeztek (5. tábl. 1. 2., 3. szelv.). Szervesanyag tartalmuk jelentősebb különbséget nem mutat. AGROSTIO-BECKMANNIETUM (Rapaics 16) Soó 33 Pangóvizes, gyengén szolonyeces réti-talajú hernyópázsitos kaszáló Szikes laposok kaszálóinak második zónájában terjedt el (11. ábra 7), amelyet a vegetációs időszak túlnyomó részében felszíni víz borít. Fajösszetételét tekintve, az alsó gyepszint szervesanyagprodukciójának nagyrészét a tarackos tippan adja. Mellette több bőséges nedvesség igényű ún. helo-asztenohalofiton fajkomponens is meg45