A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6—1980 Szikes puszták és növénytakarójuk BODROGKÖZY GYÖRGY Alföldünk növényzetét tekintve, egyik legváltozatosabb tájegységébe tartozik Békés megye. E tarka kép összeállása számos természetkialakító tényező mozaikrendszerének komplex hatásában kereshető. Ezen behatások közül kettő tekinthető döntő hatásfokúnak; nevezetesen a klimatikus és edafikus viszonyok alakulása, változása a földtörténeti korok folyamán. Ennek során a növénytakaró és talajai között olyan szoros fejlődéstörténeti kölcsönhatás alakult ki, amely mind a tiszántúli talajok, mind növénytakarójuk jelen állapotát, jellemzőit, illetve összetevőit nagymértékben befolyásolta. Különösen érvényes ez a megállapítás a pusztai vegetáció és termőhelyviszonyainak vonatkozásában. E törvényszerűségek megismerése, feltárása, régóta foglalkoztatja e tudományágak művelőit. A megye geobotanikai szempontból három tájrészre különíthető : 1. A Békés—Csanádi löszhát megyénk területére eső szakasza. — Ősi növénytakarója az intenzív mezőgazdasági művelés megvalósítása folyamán a legnagyobb átalakuláson ment keresztül. így e tájrészlet túlnyomó hányada ma már ún. „kultúrpuszta". Kalászos és kapás növénytársulások váltották fel az ősi löszpusztarétek végeláthatatlan gyepszőnyegét. 2. Körös-vidék. — Ősi növényzetének kialakulását és létét a rendszeres és bőséges vízutánpótlás tette lehetővé. Gazdag láp- és réttársulások váltakoztak mocsár- és láperdő állományokkal. Részletes leírásuk már ismert (Bodrogközy 1973). Lecsapolásukat követően részben ekeföldekké, részben a talajukban végbement szikességi folyamatok révén sziki gyepnövényzetté alakultak. 3. Marosvölgy. — E térség folyóvölgyében és vízfolyásai mentén kialakult kedvező hidrográfiai viszonyok nagykiterjedésű réttársulások kialakulását tették lehetővé. Vízrendezésük következtében nagyrészük szikes laposokkal szabdalt szikespusztává alakult. Nagykiterjedésű ürmöspuszták fogadják a látogatót Orosháza és Békéscsaba környékén. A rekonstruálható ősi állapotok Területünk legmagasabb térszínű tájrészén, a Békés—Csanádi löszháton díszlő pusztai növénytakaró kialakulását a csernozjom talajok nyújtotta száraz termőhelyi viszonyok tették lehetővé. A jégkorszakok száraz periódusaiban az északnyugati szelek által idejuttatott löszpor a területet borító sztyeppnövényzet révén megkötődött 29