A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Domokos Tamás: A bélmegyeri holocén (rézkori) Unio-félék statisztikus összehasonlítása recens anyaggal

N 2.5 20 1.5 10 r 0 50 100 h/mm/ 12. ábra. A különböző helyről származó Unió teknők összetartozó /Vés h értékei. Az ábrán használt jelölések: + (U. crassus), + (U. tumidus),) + (U. pictorum) — Szeged (leg. et det.: Horváth A.) О (U. a), 0 (U. t.) — Bélmegyer (leg.: Goldman Gy., det.: Domokos T.) • (U. c, t., p.) — Körösladány (leg. Kovács Gy.) т (U. c, t., p.) — Szeghalom (leg. Kovács Gy.) D (U. c, t., p.)— Békéscsaba, Körös-csatorna (leg. Kovács Gy.) t (U. c.) Sajóudvarhely (CzóglerRotarides), határértékek Abb. 12. Zusammenhängende N und h Werte von verschiedenen Fundorten stammenden UnioMuscheln. Zeichen: + (U. crassus) + (U. tumidus), + U. picotum Szeged (leg et. det.: Horváth A.) (U. с.) О (U. t.) Bélmegyer leg.: (Goldman Gy. det.: Domokos T.) • (U. с, t. р.) Körösladány (leg. Kovács Gy.) • (U. с, t., р.) Szeghalom (leg. Kovács Gy.) D (U. с, t., p.) Békéscsaba, KörösKanal leg. (Kovács Gy.) t (U. c.) Sajóudvarhely Czógler-Rotarides, Grenzwerte Értékelés A nyert eredmények alapján a vizsgálat konklúziója a következő : A. Ökológiai, archeológiai vonatkozásban 1. Czógler K. (7., 8.) szerint a három magyarországi Unió faj közül a crassus vízmozgás igénye a legkifejezettebb. Ennek az eddig feldolgozott Békés megyei anyag sem mond ellent. Ez azt jelenti, hogy a rézkor embere étkezésre vagy kultikus célra szánt kagylókat az élő folyó-ágakból, mintegy 5—10 km távolságról szállította. Valószínű, hogy a kagylópad a Körös valamelyik kanyarulatában feküdt. Talán egy 112