A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Domokos Tamás: A bélmegyeri holocén (rézkori) Unio-félék statisztikus összehasonlítása recens anyaggal

meander két inflexiós pontja között úgy-ahogy dolgozatában Piechocki (9) ismertette. (Hasonló hidrológiai viszonyonyokat tételezek fel.) A Lymnaea stagnalis-okat valószínűleg helyi lelőhelyek szolgáltatták. 2. A szegedvidéki régészeti leletek édesvízi kagylóival szemben (7) Bélmegyeren hiányzik az Unio pictorum, és az Unio tumidus is csak néhány %-ot tesz ki. Az Unio crassus dominanciája — ha a válogatás lehetőségét kizárjuk — az mutatja, hogy 4500 évvel ezelőtt jelentős különbség lehetett a Tisza és a Körös biotópjainak cönózisa között. Természetesen az sem kizárt, hogy a különbség a települések fekvéséből adódik. Az általam vizsgált település közelebb feküdt az élő ághoz, vagy csak ott találtak kagylót. 3. Amint azt Zólyomi B. (10) pollenanalitikai kutatásaiból tudjuk a rézkorban uralkodó mediterrán jellegű, meleg csapadékos időjárást követő periodikus éghajlatváltozások vezettek el a mai éghajlathoz. Az Unio-k nem tükrözik a 4500 év alatt bekövetkezett változást. B. Egyedfejlődés, rendszertan vonatkozásában 1. A kagylók nyúltsága a vizsgált esetekben minimálisan 1,25. 2. A nyúltság egyedfejlődés során nő. Először gyors, később egyre lassuló ütemben. 3. A h növekedésével N terjedelme egyre nő 4. Az Unio pictorum nyúltságának változékonysága felülmúlja a nemzetség nálunk élő másik két fajának változékonyságát. Ez viszont ellentmond a morfológia variációs képességnél tapasztaltaknak (5. b). Ott ugyanis a variációs képesség, vagy — Horváth A. szavaival élve „az egyéni és reakciós változékonyság" az U. pictorum — U. tumidus — U. crassus irányában nő. Az elmondottak megerősítésére természetesen további vizsgálatokra van szülség. Köszönettel tartozom Pintér Lászlónak, aki taxonómiai téren nyújtott segítségén kívül a Lambiotte által meghatározott példányokat volt szíves rendelkezésemre bocsáani. Köszönöm Köböl Máriának a mérések során nyújtott segítségét. IRODALOM 1. Soós L. (1943): A Kárpát-medence Mollusca-faunája, in: Magyarország természetrajza, Bp. MTA p. 424—426. 2. Pintér L. (1974): Katalog der rezenten Mollusken Ungarns Fol. Hist.-nat Mus. Mart. 2. p. 123—148. 3. Strömpl G. (1964): in: Bulla В.: Magyarország természeti földrajza, Bp. p. 236. 4. Bogsch L. (1970): Általános őslénytan, Bp. p. 23—33. 5. Horváth A. (1940): A szegedvidéki kagylók formaváltozatai és jelentőségük, dokt. dissz., Szeged a) p. 8., 12—15., 30. b) p. 43. 6. Kovács Gy. (1974): Békéscsaba és környéke puhatestű faunája, Állattani Közi. LXI. 1—4. p. 39. 7. Czógler K. (1934): Édesvízi kagylók szegedvidéki régészeti leletekben, Szeged, Dolg. a m. k. Ferenc-József Tud. Egy. Arch. Int.-ből IX-X. sz. 1933—1934, 1—2 f. p. 298—303. 8. Czógler K. (1935): Adatok a szegedvidéki vizek puhatestű faunájához, Szeged, p. 10—14. 9. Piechocki, A. (1969): Biologische Beobachtungen von Muscheln aus der Familie Unionidae im Flusse Grabia, Acta Hydrobiol. 11. 1. p. 57—67. Krakow 8 113